Listázási botrány: elkötelezett szimpatizánsokat toboroztak a digitális kommandóba Magyar Péterék

A tiszás szimpatizánsokat osztályozó és olykor becsmérlő megjegyzésekkel illető listáról több személy is megszólalt a Magyar Nemzetnek.

A beilleszkedéssel ellentétes tendencia is érvényre jut, a magyar nemzetből való kivonulás, az azzal való szembefordulás. Interjú.
„– Cigány fiatalok a közösségi oldalakon eléggé nyilvánvalóvá teszik azt, amit most Ön említ. Az enyhébb kifejezés, hogy »a magyar paraszt azért van, hogy eltartson minket«, a komolyabb és veszélyesebb kijelentések tíz perc alatt fellelhetők az interneten. És itt nem a valóban nyomorúságos helyzetben lévő, putrikban élő cigányokról van szó.
– E gondolatok szerzői valóban nem a putrik népéből kerülnek ki, hanem a műveltebbek közül, akik képesek gondolatokat koherens rendbe szervezve ideológiákat teremteni.
– Rendkívül erőszakos fiatalok bandáznak, az ember tényleg nem tudja, hogy hova nézzen a metrón, ha belefut egy ilyen csoportba. Nem is régen jelent meg egy cikkünk az iskolai erőszakról. Az egyik iskolaigazgató nagyon durva helyzetről számolt be: zsarolás, bandázás, »megvárlak, ha kijössz a kapun«- féle attitűd. Ez egyfajta ideológiai képződmény?
– Ez nem cigány specialitás, nemzetközi tapasztalatok szerint is részben a társadalmi rétegződés legalsó szegmenseiből származó, értékvesztett, gyökértelen fiatalok körében mutatkozó tömeges jelenség, amelyet azonban átszínezhetnek szub-, illetve ellenkulturális eszmék, etnikai különidentitások, disszimilációs tendenciák. A cigányság az 50-es, 60-as évektől részben megőrizve saját részidentitását, ha nagyon lassan is, egyre közelebb került a nemzetbe történő befogadáshoz. Egyre erősödött körükben a magyarsághoz tartozás tudata, az integráció utáni és sokakban az asszimiláció utáni vágy, a többségi társadalomban pedig – társadalmi rétegenként különböző mértékben – az ellenszenv nagyon lassú csökkenése. A történelmi-társadalmi változások szerencsétlen alakulása folytán ma egy ezzel ellentétes tendencia is érvényre jut: a tudatos és gyakran megideologizált »kiilleszkedés«, a magyar nemzetből való kivonulás, az azzal való szembefordulás. Sokan nem cigány etnikumú magyarként, hanem Magyarországon élő cigányként határozzák meg magukat. Csak zárójelben mondom, hogy – nagyon leegyszerűsítve – némileg hasonló módon születtek egy nyelvileg homogén népességből új nemzetek a Balkánon.”