Államcsőd, ok nélkül

Sok kisszerű kekec. Tényszerűen ellentmondani nem tud, ezért aztán küld ide, oda, minősítget össze, vissza. Ez a ti szintetek. Ilyen a vezetőiteké is, akiket nyilván nem véletlenül választottatok. Ezért is tartunk ott, ahol... Érdemes lassan kinyitni a szemetek, mert így (vakon, vagy bátran - ez eldöntendő) balegyalogoltok a latrinába.

Miért nem csak annyit irtál , hogy Amerika rohan a csőd felé , tehát Orbán egy bunkó . Kétsorosra nem fizetnek ? Mostmá mondták hogy ki is kell fejteni ?

Most kellene kihasználni az alkalmat a republikánusoknak és elfogadtatni egy alkotmánykiegészítést a hitelfelvétel tilalmáról (Balanced Budget Amendment) cserébe az adósságplafon egyszeri és utolsó emeléséért. Most vagy soha helyzet.

Én sem hittem volna, hogy az amerikai politikusok(átlagemberek) valaha is lehülyüljenek a hazai színvonalra - és lám, most mégis. Igaz, az elmúlt hónapokban odakinti barátaim (ottani) belpolitikai témákban tett megjegyzései azonban már fokozatosan erodálták ebbeli pozitív irányultságú nézeteim határozottságát. A Tea Party mozgalom elvakult, olykor már irracionális Obama-ellenessége, és minden korábbi lovagiassági értéket felrúgó győzeleméhsége lassan a republikánus ellenzéket eljuttatta a kis hazánkban már bevett "minél rosszabb, annál jobb" attitűdig. Mi több: a teapárti demagógok a tekintetben is hasonlóvá kezdtek lenni a tavalyi-tavalyelőtti, a hatalomátvételre készülő Fideszre, hogy nem átallottak aktív lépéseket is tenni a "rontás" érdekében. Csakhogy Amerika, és az előbb utóbb (legkésőbb a következő elnökválasztáson) esetleg valóban hatalomba kerülő republikánusok nagyon hamar hasonló csapdahelyzetekben találhatják magukat, mint Orbánék, akiknek korántsem csupán a külső körülmények kedvezőtlen alakulása okán, hanem saját korábbi aknamunkájuk eredményeként ér ma már szájukig a víz. Nagyon ritkán értek egyet egy Széles-féle gyűlölet-tollnokkal, de a cikk szerzőjének a gondolat felvetését illetően ezúttal igaza van. Csak azt felejtette el (vagy nem engedhette meg magának) továbbgondolni, hogy Amerikában sok hozzá és elvtársaihoz hasonló rövidlátó győzelemmániás állított elő a magyarországihoz hasonló, ám a világ gazdaságára nézve sokkalta veszélyesebb helyzetet. A nagy kérdés persze, hogy az óceán túlpartján maradt-e még annyi józanság, hogy valaki a nagyon is közelgő utolsó percben félrerántsa a kormányt. Azt mindenesetre már látjuk, hogy idehaza a "győztes" autó merre rohan...