Kolontár és L’Aquila

„Amit Kolontáron fél év alatt véghezvittek, rendkívüli teljesítmény. Hogy ezt egy ellenpéldán érzékeltessük, vessünk egy pillantást arra, hol tart ma L’Aquila olasz város helyreállítása azután, hogy azt 2009. április 6-án borzalmas földrengés sújtotta. Egyértelmű, hogy egy falut és egy 70 ezres várost nem lehet összehasonlítani, de Magyarország és a közel 60 milliós Olaszország erőforrásait sem. Berlusconi 45 műemlék épületet mutatott be a világnak azon a 2009. júliusi G8-csúcson, amit ott rendezett, szolidaritást ébresztve az áldozatok iránt. Az olasz miniszterelnök arra kérte a külföldi kormányokat, hogy fogadják örökbe e romépületeket. Vagyis a világ fogott össze azért, hogy restaurálják a 45 műemléket. A munkálatokat e napig csak egyetlenegy helyen fejezték be: a Szent Kelemen-apátságban. Hála a Világörökség Alapítványnak. (...)

A múlt hónapban történt viszont valami Olaszországban, ami bennünket tesz sárgává az irigységtől. Ekkor gondatlanságból okozott emberölés vádjával bűnösnek találták annak az olasz bizottságnak 7 tagját, amelynek feladata természeti katasztrófák előrejelzése. Őket nem azért ítélték el, mert nem teljesítették a lehetetlent, azaz nem jósolták meg a földrengést. Hanem azért, mert nem tájékoztatták megfelelően Abruzzo térség lakosságát arról a veszélyről, amelynek ki vannak téve és így azok nem tehették meg a szükséges óvintézkedéseket. Nálunk Bakonyi Zoltán, a Mal Zrt. – amely Gyurcsány cégével is üzletelt – vezetője a halálos áldozatokat követelő katasztrófa után kijelentette, »az sem biztos, hogy van hibás«. Sokan más véleményen vannak. A kétharmadnál is többen.”