Humanitárius intervenciók és a morál kérdése

„1. Az arab országoknak az alapvető emberi jogokhoz való viszonya nem annak függvénye, hogy az Egyesült Államokkal, a Nyugat-Európával szövetséges-e vagy sem, avagy milyen a viszonya Izraellel.

2. Az Egyesült Államok és Európa nem folytat következetes politikát az emberi jogok számonkérése tekintetében.

3. Az a tény, hogy nem folytat következetes politikát e téren, még nem teszi teljességgel hiábavalóvá, semmissé azokat az eseteket, amikor figyelembe veszi az emberi jogokat, fellép ezen jogok érvényesülése érdekében - kérdezzük meg erről a boszniai muszlimokat, a koszovói albánokat vagy az iraki kurdokat. Még abban az esetben sem, ha nemcsak morális motivációk állnak a háttérben.

4. Ha az Egyesült Államokat és az európai hatalmakat elítéljük morális alapokon a kettős mérce alkalmazása miatt, akkor az egyes arab autokratikus rendszerekkel legalább annyira együttműködő, és saját tekintetükben korántsem makulátlan Oroszországot, Kínát, Törökországot vagy Iránt legalább annyira el kell, hogy ítéljük.

5. Ha holnap, egyfajta fikcióként, tegyük fel, az Egyesült Államok és az Európa úgy döntene, hogy politikai-katonai-gazdasági értelemben teljesen kivonulna a térségből, az nemhogy nem hozná el a kanti örök békét - és igazságosságot - a térségben, hanem nagyon könnyen még több instabilitást, még több konfliktust, még több emberi szenvedést eredményezne. (És ekkor még nem is beszéltünk a szomszédos Európát, köztük hazánkat ez esetben fenyegető politikai, biztonsági, gazdasági veszélyekről.)

A nemzetközi politika sehol nem tartogat számunkra egyszerű morális megoldásokat, a túlzott naivitás vagy korlátoltság több mint hiba, bűn is - hogy Talleyrand klasszikus mondásával éljünk.”