Vilmos herceg, Kate - és a sorsszerűség

„Nem a tehetség, az ambíció, az intelligencia vagy éppen a vagyon az, ami Vilmost híressé tette, hanem egy sorsszerű születés, és ezen a sorson mostantól Kate is osztozik vele. Márpedig pontosan ez az, ami ezt az esküvőt ennyire ellenállhatatlanná teszi. A szerencse forgandóságával ellentétben a sors nagyon is állandó. Sajnálhatjuk a herceget, amiért folyamatos nyilvánosság előtt kell élnie az életét, de akár irigyelhetjük is, hisz ő lesz Anglia királya. Akármelyik felé húz is a szívünk, a részletek mindenképpen izgalmasak.

A sorsról beszélni persze kissé ódivatúnak tűnhet, az inkább a görög mitológia és Shakespeare asztala. A modern, teljesítménycentrikus világban megszoktuk, hogy a népszerűséget vagy a hatalmat az ember valamilyen módon megszerzi magának. Vilmos herceg azonban azon kevesek egyike, akik beleszületnek a valódi politikai hatalomba: egy napon akkor is egy meglehetősen fontos állam feje lesz, ha nem tesz érte semmit. Ha azonban egy egészen más életre vágyna, azt soha nem érheti el. Lemondhatna ugyan a trónról, ahogy egyik felmenője tette, de ez a döntés élete végéig kísértené, szorongatná. Ebben a tekintetben valóban különbözik bármelyikünktől. Egyikünk sem tudja, milyen irányt vesz majd az élete, mit tartogat neki a jövő, de Vilmosnak - és most már Kate-nek is - egészen pontos jövőképe van.”