„Soltész Miklós és Demeter Ervin képviselő urak is megúszták, hogy face to face szembenézzenek önmagukkal, amint egy 2006 őszén készült felvételen dúlt hangú filippikában tiltakoznak, amiért a Gyurcsány-kormány megvonná a korkedvezményes nyugdíjaztatás lehetőségét, illetve szigorítana a rokkantsági ellátás feltételein. A most előkerült és az interneten megtekinthető egykori sajtótájékoztató lényegi részlete azért döbbenetes, mert a Fidesz hangadói a kifogásolt törvénytervezetről szólva, akkor és ott empatikus ihletettséggel védelmezték a kisemmizéssel fenyegetett munkavállalók szakmai egzisztenciáját és emberi méltóságát. Holott a támadott indítvány – ellentétben a Lázár János által most benyújtottal – nem szándékozott visszamenőleges hatállyal elvenni már szerzett jogokat. Mindazonáltal Demeter Ervin ékesszólóan ecsetelte, micsoda tűrhetetlen merénylet készül mások mellett a rend áldozatos őrei és az életüket kockáztató tűzoltók ellen. A mából visszatekintve erre az annak idején emelkedett ellenzéki felháborodásra, bizony hatalmába kerít a politikai tragikomédia kétes élménye.
Mert a kétségbeejtő mai Fidesz-retorika kérlelhetetlenül rávilágít az ebben a témában öt évvel ezelőtt előadott szónoklatok cinizmusára is. Orbánék akkor csak azért támadták a kormányt, mert az beleillett frontális offenzívájukba, de a hatalom birtokában már az elvek és eszmények látszatára sem adnak. Az ominózus híradóanyag felbukkanása után Demeternek természetesen esze ágában sincs hamut szórni a fejére; csak annyit »üzen« pártja és a maga látványos pálfordulásáról, hogy 2006-hoz viszonyítva, a gazdaság jelenlegi helyzetében nincsen fedezete a korkedvezményes nyugdíjnak. Ami ebben az összehasonlításban egyszerűen hazugság: annak idején sem volt rózsásabb a helyzet, Gyurcsánynak haladéktalanul meg kellett kezdenie az unió által elvárt konvergenciaprogram végrehajtását. Azt a hasonló nagyságrendű restrikciót, amelyet ma ugyan Széll Kálmán tervnek hívnak, de bárhogy tagadja Orbán, bizony nem más, mint kemény megszorító csomag.”