Filmek kamatos kamatra

„Tegnap megkezdődött a 42. Magyar Filmszemle. Három hónapos késéssel, több nappal rövidebben. Valószínűleg ebben a formában a magyar filmtermés utolsó mustrája. A magyar film ünnepe – volt állandó szinonimája, miközben a kulisszák mögött és előtt is időnként izzottak az indulatok. Az elmúlt évek egyik viszszatérő története például az volt, hogy a dokumentumfilmesek kérték a szemle rendezőitől: ha már nevetséges összegből kénytelenek dolgozni, műveiket jobb esetben a későn fekvő televíziónézők láthatják, legalább e néhány napon nagyobb figyelem irányuljon a műfajra. Rendszeresen, hiába. Akadtak olyanok, akik a filmszemle versenyprogramjával voltak elégedetlenek, emiatt párhuzamos filmszemlét is rendeztek a rövidfilmesek.

Annyi bizonyos, a filmszemle egyik állandó rendezője, a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) április 30-ával megszűnt. Több éve volt bizonyítani, nem sikerült. Több mint tízmilliárd forint kötelezettségvállalást, adósságot halmozott fel a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálata szerint. (...) Akik szerint ilyen történetek után felesleges pénzt adni a kultúrára, nem árt, ha tudja: a 2010-es versenyképességi jelentés szerint a kultúra és a hozzá kapcsolódó kreatív szektor az EU GDP-jének 3,3, a munkahelyek 3 százalékát adja. A kultúra a legdinamikusabb ágazatok egyike, amelynek zászlóshajója a filmgyártás. Most Andrew G. Vajna kormánybiztosra és a Magyar Nemzeti Filmalapra vár a feladat, hogy helyrehozza a kizökkent magyar filmidőt. Megéri az erőfeszítés.”