Bűnösök és bíráik

„Radko Mladic a legkeresettebb háborús bűnös volt az egykori Jugoszlávia területén. Kezéhez több mint nyolcezer legyilkolt boszniai muzulmán vére tapad, melyet a srebrenicai mészárlásban követtek el a szerb katonai egységek. Az ő fejére a szerb kormány által megállapított vérdíj 10 millió euró volt. Mladicra a Belgrádtól alig 80 kilométernyire fekvő Lazarevo faluban bukkantak rá, minő véletlen, unokatestvére házában. Nyílt titok, hogy a tábornok évekig a belgrádi kormány tudtával, hallgatólagos belegyezésével bujkált az országban. Humorérzékét jelzi, hogy a Milorad Komadič álnevet használta, melyből a Milo elhagyásával csaknem az eredeti nevét kapjuk.

A reménytelenül jóhiszeműek Osama bin Laden esetében rögtön a nemzetközi jog megsértésével vádolták az Egyesült Államokat, aki arrogáns módon, idegen ország területén, előzetes bejelentés nélkül lép fel katonai erővel. Szerintük ugyanis mindenkit megillet a tisztességes bírósági eljárás. Radko Mladic mellett pedig a különbség kedvéért Szerbia szerte szimpátiatüntetések zajlanak több ezres tömeggel, próbálva elérni, hogy kiadják hősüket a hágai Nemzetközi Törvényszéknek (ICTY).

E sorok írója a reakciók abszurditása helyett sokkal inkább a bin Landen és Mladic elleni hadműveletek időzítését furcsállja. Az előző ugyanis Barack Obama nem hivatalos elnökválasztási kampányának kezdeteként is értelmezhető, Mladicot pedig vélhetően azért kellett, ha ódzkodva is, de kiadniuk végre a szerbeknek, mert veszélybe került az ország EU-val szembeni vízummentessége.”