„Amíg a Fidesz a nacionalista populista, »mindenki jól fog járni« ideológiát képviselte, addig a baloldali térfélen ellenzéki párt számára nem nagyon volt hely. A Fidesz ugyanis ebben a korszakában becsatornázott majd minden a baloldali értékeket. Emlékezhetünk rá: vezetői azt hirdették, hogy a felső osztály szövetséget ajánl az alul lévőknek, és felkarol minden elesett. Azután kiderült, hogy Brüsszel nem enged, vagyis a gazdaságpolitikai mozgástér nem hogy nem bővül, hanem egyenesen szűkül. Átmeneti kapálódzás után a kormánykoalíció látványos neokonzervatív fordulatot tett, hozzá kell tennem, már jóval korábban kialakult alapvető értékrendszerbeli elkötelezettsége okán is. Ennek lényege, hogy éljenek az erősek és a versenyképesek, a gyengék és elesettek pedig pusztuljanak. Ez a neokonzervatív hatalmi elit tisztán liberális oldalról nem előzhető! Az elmúlt húsz évben a polgári szabadságjogok értékét az átlag-ember nem igazán érzékelte, annál kézenfoghatóbb volt viszont számára a lecsúszás és a növekvő kiszolgáltatottság élménye. Ennek bázisán született meg a Fidesz kétharmados többsége. Határozott véleményem, hogy a jelenleg kormányzó pártszövetség bebetonozódását csak a kiszolgáltatott és további lecsúszás által fenyegetett többség érdekeit egyértelműen felvállaló párt vagy pártok tudják megakadályozni. Az utóbbi hónapokban az LMP volt az az ellenzéki párt, amely kihasználva a baloldalon támadt űrt, ilyen irányba látszott elmozdulni.
Könyve szerint a nem létező 25-35 éves generációtól nem várható túl sok. Mi van az eggyel alattuk lévő, 18-25 évesekkel?