Az alaptörvény lényegében határozatlan időre alkotmányos szükségállapotot vezetne be Magyarországon.
„Az alaptörvény ebben a formában lényegében határozatlan időre alkotmányos szükségállapotot vezetne be Magyarországon. Bizarr módon épp egy friss kvázialkotmány, amely ugyan elvben rendelkezik jogokról, ám ezek garanciáit bizonytalan időre felfüggeszti. A szükségállapot bevezetésének egyetlen vélelmezhető indoka – mivelhogy gazdasági összeomlás, államcsőd, földrengés és háború egyelőre nem fenyeget – csak az lehet, hogy a tervezet alkotói szerint Magyarországon nincs és belátható időn belül nem is lesz olyan ellenzék, amely a haza üdvét szolgálná, a magyar választók ítélőképességében pedig nem lehet megbízni. Teszi ezt az a társaság, amely az egyöntetű választói akarattal, a »fülkeforradalommal« igazolja lépéseit. A Fidesz a magyar jobboldal rosszabbik felének két évtizedes lázálmát iktatja az alaptörvénybe: egyedül mi vagyunk hivatottak az ország vezetésére, a nemzet képviseletére. Ha ez megtörténik, 2012. január 1-jétől Magyarország alkotmánya arról fog rendelkezni, hogy az állam különböző meggyőződésű és világnézetű polgárai többé nem egyenrangú felei egymásnak. Csekély vigasz, hogy a közjogi szerkezet gyáva túlbiztosítása arról tanúskodik, hogy megalkotói már a 2014-es választásokon vereségre számítanak. (...)
A modern alkotmányos demokráciák legfőbb praktikus erénye a rugalmasság, az erőszakmentes és szabályozott hatalomváltás lehetőségének biztosítása. Midőn nagyjából egy évvel ezelőtt az elemzők azon elmélkedtek, milyen következménye lehet a Fidesz kétharmados többségének, még a szkeptikusok is azt hangsúlyozták, hogy a legfőbb kérdés az, megváltozik-e a békés, szabályozott hatalomváltás lehetősége, aminek alapfeltétele a fair választási rendszer és a szólásszabadság csorbítatlansága. A médiatörvény anomáliái ismertek, a választójogi törvény egyelőre maga a titok. A közhatalmi szerkezetnek az új alaptörvényben előirányzott túlbiztosítása végletesen megmerevítheti a politikai rendszert. Ez elviselhetetlen feszültségekhez vezet, ha a jelenlegi többség elveszti a választók bizalmát. Akkor mi fog történni? Folyamatos politikai válság? Hideg polgárháború? Ahogyan 2002 után is történt, noha az orbáni jobboldal akkor még a most készülőnél sokkal gyengébb intézményi, ideológiai és médiapozíciókkal rendelkezett?”
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Magyar Péter alsóörsi fórumán jártunk: megdöbbentő Ukrajna-pártiság van jelen a Tisza táborában.
Konkrétan azért, mert elmondom, hogy szeretem a hazámat, azonnal baloldali influenszereket állítanak rám és hazugságnak próbálják beállítani a bátyám betegségét!
Nagy Ádám, a Fókuszcsoport alapítója nem igazán tudott vitába szállni az idős férfival, és nem sikerült megvédenie Magyar Péterék álláspontját sem.
Képzeljük el a következőt: a Tisza arra építi a kampányát, hogy aki a Fideszre szavaz, a háborúra szavaz, mert ha a Fidesz nyer, a magyar kormány Oroszország oldalán háborúba lép.
Megint, 153 éves fennállása óta sokadszor, szégyenli magát a Népszava.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 40. rész.
A lengyel Konföderáció szerint a történtek túlmutatnak egy egyszerű politikai szóváltáson.
