Jó hír a családoknak: változik a Babaváró támogatás igénylési korhatára!
Fontosnak tartjuk, hogy minden élethelyzetben segítsük a magyar családokat.
Mi ugyanazt szeretnénk, amit ők: boldogan élni – csak éppen gyerek nélkül.
„Mi az, amivel a tudatosan gyermekteleneknek meg kell küzdeniük döntésük meghozatalakor, illetve a későbbiekben?
A legnehezebb talán az erős társadalmi nyomással való harc, és az álláspontjuk elfogadtatása a környezetükkel. Napjainkban a közvélemény úgy fogalmazza meg a gyerekvállalást, mint egy élethosszig tartó, többségében örömteli feladatot, ami azonban állandó jelenlétet és áldozatokat követel. Lényeges változás ez a korábbi családi modellekhez képest - a századelőn például egy családba 5-10 gyerek is született, ám közülük csak páran élték meg a felnőttkort. Mára kiterjedt gyermekjóléti programok és világszervezetek léteznek, amelyek lehetővé tették, hogy a gyerekek lehetőségeikhez képest a legjobb egészségügyi ellátásban és oktatásban részesüljenek. Ezzel párhuzamosan átalakult a gyermek pozíciója a családban (gyakorlatilag ő lett a középpont, ami korábban elképzelhetetlen volt), és a családalapítással kapcsolatos attitűdök is megváltoztak: ma már tervezünk, mérlegelünk, számolunk, és mindezt legfőképp a születendő gyerek(ek) érdekében. A gyerekvállaláshoz tehát mindenképp szükség van arra, hogy valaki akarja ezt az egészet, különben boldogtalan lesz, és úgy fogja érezni, hogy rossz döntést hozott - legrosszabb esetben pedig a gyermekét vagy a partnerét hibáztatja ezért.
Mivel én is a tudatosan gyermektelen kategóriába tartozom, van tapasztalatom abban, hogy milyen kritikák érik a hasonlóan gondolkodókat, és mivel győzködnek illetve vádolnak minket a család mellett érvelő (és esetenként akár egyenesen propagandista) emberek. Például azzal, hogy önzőek vagyunk, túlságosan szeretjük önmagunkat (?), illetve az anyagiakat rendeljük mindenek fölé, és mániánk a függetlenség. Valójában mi ugyanazt szeretnénk, amit ők: boldogan élni – csak éppen gyerek nélkül. Az pedig, hogy a nem-gyerekre fordított energiánkat mire használjuk, hadd legyen a mi döntésünk. Valószínűleg – a média által közvetített torz képből és az előítéletekből kifolyólag - a mi kényelmesnek hitt „fenékig tejfel” életünket irigylik, azt viszont nem veszik figyelembe, hogy a tudatosan gyermektelenek egy része alkotó-, tudományos-, vagy aktivista munkát végez (tehát a legkevésbé sem felelőtlen), és ők pont azért nem vállalnak gyereket, mert az életmódjuk nem teszi lehetővé. A childfree párok közül egyébként sokan foglalkoznak környezetvédelemmel a szabadidejükben, ill. felszólalnak a társadalmi problémák ellen, ami szintén nem épp önző dolog.”