„Képes leszel majd megmutatni, hogyan lehet fütyülni az életkorunkra?
Ebben nagyon bízom. Ha elakadok, azonnal megyek a kineziológusomhoz, hogy feloldja az életkorfélelmeimet. A méltóságteljes megöregedést fogom választani, tehát nincs botox, arcfelvarrás, miegyéb. Viszont fontos, hogy életem végéig legyen szex, sport, örömteli munka, adni tudás, szeretetáramlás, nyitottság. Túllépek az életkor és a számok illúzióján. A belső béke és elégedettség szempontjából az évszámok csak jót hoznak. Bölcsebb leszek.
Nem lehet, hogy szép lassan annyira megerősödnek a nők, hogy a férfiak teljesen elbizonytalanodnak, és a hozzád hasonló, erős nőkhöz már nem is mernek közeledni?
Mind a mai napig rendszeresen közelednek hozzám a férfiak. Sőt, mivel folyamatosan szelídülök, toleránsabb vagyok, egyre inkább odajönnek. A férfiak ereje java részt a nők alárendeltségéből származott. Most legalább megmutathatják a tiszta belső erejüket, ha akarják. Engem ugyan nem érdekel az erőfitogtatás, játszmázás, és a nemek közötti, előre megírt színdarab. Vagy van valakinek jelenléte, vagy nincs.
Mitől leszel boldog ezen a tavaszon? Szerelem?
Ambivalens érzéseim vannak vele kapcsolatban. Túl sokáig voltam szerelemfüggő, már jó néhány éve élvezem, hogy ez nem téma, és végre nem kell utána loholni. Dolgozhattam, tanulhattam úgy, hogy nem kellett hiányt megélnem. De most megint elkezdett birizgálni, hogy igen, talán jó lenne, talán vágyom rá. De nagyon szeretem Gyurit, nem szeretnék neki fájdalmat okozni. Ő persze bölcs, és ezt is megértené. Szóval nem kergetem a szerelmet, de nem is zárom be magam előtte. Kíváncsi lennék, milyen így érett nőként megélni, amikor már ismerem az egésznek a kémiáját, mechanizmusát. Közben félelmetes is a vele járó önfeladás lehetősége. Szóval ezen a tavaszon már magától a tavasztól boldog leszek! Amúgy meg épp a boldogság keresése az, ami az embereket eltávolítja a boldogságtól. Egyszerűen meg kell találni a jelenben az örömöt.”