„A[z alkotmány]tervezetben természetesen számos elemzésre váró és értelmes vitáért kiáltó javaslat található: akár a bevezetőre, akár magára a szövegre tekintünk. Első megközelítésben számomra a nyomot hagyás szándéka a legfeltűnőbb, legalább két értelemben. Egyrészt a Fidesz-KDNP politikusai minden jel szerint alapító anyáknak és atyáknak szeretnék láttatni magukat, s nem bízzák a dolgot a véletlenre: a szövegben található számos, értelemszerűen hozzájuk kötődő fogalmi újdonság és történelmi elsőség (»Magyarország első, egységes Alaptörvényét...«) mellett azt is rögzíteni kívánják, hogy az alkotmány tartalmazza az igennel szavazó képviselők névsorát... Másrészt, s persze politikai értelemben ez a fontosabb, miközben az intézmények alapvető elrendezésén csak minimálisan változtat a tervezet, arra gondot fordít, hogy egy esetleges kormányváltás után is betonbiztos és hosszú távon is birtokolható pozíciókkal rendelkezzen a politikai rendszerben.
Talán nem érdektelen röviden áttekinteni, hogy egy hipotetikus 2014-es politikai változás után milyen »csapat« várna az új többségre:
Köztársasági elnök: A tervezet érdemben nem változtat az intézményen. Ha Schmitt Pál kitölti a mandátumát, 2015-ben kerülhet sor elnökválasztásra. Ha mondjuk 2013-ban valamilyen ok miatt lemondana, és a mostani parlament új elnököt választana, a következő parlamentnek 2018-ig együtt kellene élnie az államfővel.