Néhány szempont a készülő alkotmánnyal kapcsolatban

„Az alkotmányok, törvények általában preambulummal kezdődnek, olyan, ünnepélyes bevezetővel, melynek önmagában normatív tartalma nincs (nem következnek belőle jogok, kötelezettségek), azonban az alkotmányozó (törvényhozó) itt utal azokra a jogot megelőző értékekre, melyek vezették, így az értelmezés során ezek a szövegrészek is figyelembe vehetőek. Ahogy néhány évvel ezelőtt az Európai Unió alkotmányos szerződése körüli viták kapcsán, úgy ma, Magyarországon is azt tapasztaljuk, hogy a preambulum („Nemzeti hitvallás”) körül néha éles világnézeti ütközések alakulnak ki. Ilyen kérdés a nemzet keresztény örökségének elismerése, és ilyen kérdés Isten nevének felhívása.

A kereszténység szerepe ténykérdés: nélküle nincs magyar államiság, nincs magyar történelem. Ugyanakkor kerülendő az olyan megfogalmazás, mely múzeumban helyezné el a kereszténységet: nem csak történelmi szerepe van, hanem jelenvaló is. Ha tehát a preambulum méltat történelmi értékeket, akkor nem a kereszténység említése, hanem kihagyása szorulna magyarázatra.(...)

Az alkotmányozás nem az alkotmányjogászok ügye, hanem mindenkié. Az említett kérdésekben – különösen a család és az élethez való jog ügyében – eddig is komoly viták folytak a szövegről. A tervezet a házasság és a család vonatkozásában a hatályos alkotmánynál többet (de a decemberi koncepciónál kevesebbet) ígér, míg az életvédelem vonatkozásában nincs érdemi változás hatályos helyzethez képest (ami a decemberi koncepcióhoz képest csalódást kelthet). Amikor azt szorgalmazzuk, hogy olyan megfogalmazások szülessenek, melyek minél teljesebben tükrözik az igazságot, nem saját felfogásunkat akarjuk ráerőszakolni másokra, hanem egy párbeszédben hallatjuk hangunkat – ez állampolgári felelősségünk.”