Magyarországon nincs roma közélet

„– Az amerikai »Női bátorság« díjat a roma integrációért végzett munkája elismeréseként kapta.

– Valóban én kaptam a díjat, de a kitüntetés nyilvánvalóan az ügynek szól.

– Hadd legyek ünneprontó. A nemzetközi Roma Évtized Program, amelynek egyik kidolgozója volt, finoman szólva nem egy sikertörténet.

– Attól függ, honnan nézzük. Rengeteg időt és energiát fektettem bele. Az én olvasatomban nyugodtan nevezhetjük sikernek, hogy a részt vevő országok kormányainak képviselői és a roma civil szakértők leültek egymással, programok és cselekvési tervek készültek, nálunk még országgyűlési határozat is született. A Roma Évtized Programnak – biztosra veszem –komoly szerepe volt abban, hogy az Európai Unióban már léteznek roma integrációval foglalkozó részlegek, és szerepe volt abban is, hogy a magyar uniós elnökség egyik kiemelt témája a cigányság, a romastratégia elfogadtatása. Más kérdés, hogy a szép tervekből végül mi valósult meg, mit érzékel mindebből Józsi bácsi a faluban.

– Gyakorlatilag semmit. Pedig éppen ez lenne a lényeg.

– Hiányzik még egy nagyon fontos elem: a civil szféra. Sokfelé elmondtam – kaptam is érte hideget-meleget –, hogy Magyarországon hosszú ideje nincs roma civil önszerveződés, és olyan sincs, hogy roma civil közélet.

– Történetesen ön sem a civil szférában mozgolódik.

– Véletlenül alakult így. Pár éve, amikor az LMP megkeresett, még szóba sem került, hogy valaha is parlamenti képviselő lehet belőlem. Jó ideig hittem abban, hogy a mi generációnk az, amelyik képes megteremteni az erős cigány önszerveződést... Az integrációs politikában is voltak hibák. Az oktatásban például sokáig főként a tehetségekre koncentráltunk. Nyilván fontos az elitképzés, csak éppen nem szabad elfeledkezni azokról sem, akik kevésbé tehetségesek. A mostani kormány rossz és káros intézkedések sorát hozta, de annak legalább örülhetünk, hogy olyan ösztöndíjrendszert akar bevezetni, amely az iskolából való kiesést is igyekszik megakadályozni.”