Szükség van egy elmulasztott gesztus – a bocsánatkérés – megtételére is, aminek igényét kimondottan senki nem fogalmazta meg, de én igenis szükségét érzem.
„Úgy gondolom, bocsánatot kell kérni – és én ezt a magam nevében most megteszem. Bocsánatot kérek azért, hogy kétharmados többség jöhetett létre, mellyel gátlástalanul visszaélnek. Nem tettünk meg mindent annak érdekében, hogy ne jöhessen létre ez a korlátlan hatalom, pedig, mint egyes példák mutatták, lehetett többet is tenni. Lehettünk volna többen, akik többet tettek.
Bocsánatot kell kérni, mert lehetővé vált az egyeduralmi rendszer érdekében az alkotmány öncélú módosítása, az alkotmányos garanciák kiiktatása, nemzeti intézmények lealázása, visszaható hatályú törvényeket lehet hozni, tönkre lehetett tenni a nyugdíjrendszert, lehetővé vált, hogy az új hatalom elnémítsa a szabad sajtót. Bocsánatot kell kérni azért, hogy olyanoknak lett korlátlan hatalmuk, akik miatt Magyarország képe visszataszítóvá vált a demokratikus világban.
Nem a megtett intézkedéseink miatt kell bocsánatot kérni, hanem a mulasztásainkért. És ha a társadalom elfogadja a bocsánatkérést és a szocialisták morális, hiteles alternatívát tudnak felmutatni, akkor új lapot lehet nyitni és új alapon lehet képviselni a társadalom szabadságát, demokráciáját.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Csintalan úgy fogalmazott, hogy Magyar Péter nem győzte meg arról, hogy ő nem csak Orbán trónját akarja.
De ki lehet politikailag sikeres? Mivel minden demokratikus választás maga a káosz, végül a szerencse is hozzáteszi a magáét.
De felbukkan a szocik feminista–marxista tagozatának egyik alapítója is a tiszás politikus körül.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Ódákat zeng a helyi sajtó a PAOK csütörtöki teljesítményéről a labdarúgó Európa-ligában, miközben a görög csapat román edzője az 5–0-s győzelem ellenére is a Ferencvárost méltatta.
Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
