A tábornok és a becsület

2011. január 21. 14:44

Tiszti becsületének helyreállítása nem lenne szerencsés gesztus. Morális és jogi értelemben Jány biztosan nem ártatlan.

2011. január 21. 14:44
„Elöljáróban le kell szögezni, az a népbírósági per, amelyben Jányt 1947-ben golyó általi halálra ítélték, koncepciós célokat szolgált. Jányt alapvetően azért végezték ki, mert »Magyarországnak a háborúba történő belesodródását vezető állásban kifejtett tevékenységével elősegítette« – ezen az alapon viszont minden tábornokot ki kellett volna végezni. A perben Illés Béla, Görgényi Dániel és mások hamis tanúvallomásokat tettek. A sajtóban Jány lett a második világháború bűnbakja, a »sváb« hóhér, aki a Donhoz küldte meghalni a magyarokat. Jányt halálra ítélték, de a bíróság szótöbbséggel kegyelemre méltónak tartotta (bár Jány kegyelmet nem kért). Tildy Zoltán azonban aláírta a halálos ítéletet és Jányt kivégezték.

A per koncepciós jellege azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy Jány minden vádpontban ártatlan lett volna, bár érdekes módon azokat a vádakat, amelyek alapján ellene tényleg súlyos ítéleteket hozhattak volna, a Népbíróság nem vette kellően figyelembe. Bizonyítható lett volna, hogy a tábornok a szovjet lakossággal szembeni kegyetlen bánásmódra (túszok szedésére és kivégzésére) adott parancsot, bár az is igaz, hogy a korabeli hadijog ezt nem tiltotta, és a nürnbergi perekben is csak akkor született a túszokat kivégző katonai vezetők ellen elmarasztaló ítélet, ha a megtorlás aránytalan mértéke is megállapítható volt. A kor politikai légkörében azonban tabutémának számított annak részletezése, hogy a magyar honvédség mit művelt a Szovjetunió területén a civil lakossággal, annak ellenére, hogy a kommunista párt igyekezett minden ellenfelére ráhúzni a »fasiszta« és »népellenes« jelzőt. Az egyszerű katonák kicsapongásairól nem lehetett beszélni, mivel a túl sok embert érintő felelősségre vonás veszélyeztette volna a kommunista párt céljait, amelynek moszkvai utasításra ekkor még egyébként is a »lehető legnemzetibb« politikát kellett folytatnia valós céljai leplezése érdekében. (...)

Igaz, hogy Jányval 1945 után rendkívül méltánytalanul bántak. Igaz az is, hogy emberi méltóságát az ellene folytatott eljárásban indokolatlanul megtiporták, és a rá kiszabott halálos ítélet is méltánytalan volt. Tiszti becsületének helyreállítása mégsem lenne szerencsés gesztus. Morális és jogi értelemben Jány ugyanis biztosan nem ártatlan.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 289 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
de karatna
2011. január 26. 13:52
http://img232.imageshack.us/i/hunsiseasterneurope5th6.jpg/ Ezek voltak a régi szép idők! Mindenki ott volt, ahol a helye! A turáninak a lóhátán a "krautnak" meg a ló után kötve!
de karatna
2011. január 26. 13:52
Ezek voltak a régi szép idők! Mindenki ott volt, ahol a helye! A turáninak a lóhátán a "krautnak" meg a ló után kötve!
soelmo
2011. január 22. 20:59
Van érvetek is, vagy csak érzelmeitek vannak?
soelmo
2011. január 22. 19:57
Talán, ha ott állt volna az urivi hídfőben, 40 fokos hidegben és úgy adja ki hadparancsát: "Nincs hátra, csak előre!" Talán ha példát mutat? Ha valóban számára is kötelező lett volna saját hadparancsa?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!