„A következőkben összefoglaljuk javaslatainkat a felsőoktatási kerettörvény vitaanyagával kapcsolatban. Meglátásainkat két fő témakör szerint csoportosítva közöljük.
1. A felsőoktatás általános stratégiai kérdései
- A vitaanyagból nem derül ki, hogy hosszú távon hogyan fog alkalmazkodni az intézményi struktúra a demográfiai folyamatokhoz: hány intézmény mennyi hallgatóval működik majd, illetve milyen szabályok, ösztönzők határozzák meg az alkalmazkodást a következő években jelentős korosztály-létszám csökkenéshez.
o Erre nem tartjuk hatékony megoldásnak a mindenkori oktatási miniszter felhatalmazását a hallgatók 10%-ának intézmények közötti átcsoportosítására. Amennyiben ez mégis bekerül a kerettörvénybe úgy nem világos, hogy az átcsoportosítás milyen szempontok alapján történik.
- Egyetértünk a Bolognai rendszer azon céljával, amely az intézmények közti átjárhatóságot és ezen keresztül a hallgatók és az intézmények rendszeres megmérettetését kívánja. Ezzel együtt szükséges módosításnak tartjuk a gyakorlati és az akadémiai alapképzés típusoknak a definiálását.
- Egyetértünk azzal az alapelvvel, hogy a felsőoktatás minden területén (oktatás, kutatás, intézményi irányítás) kiemelt szerepet kapjon végre a minőség. Ezért:
o Üdvözöljük a felvételi szisztéma szigorítását – emelt szintű érettségihez kötését.
o A jelenlegi struktúrájában semmilyen biztosítékot sem látunk arra, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság valódi őre lehetne a minőségnek. A jelenlegi felállás közvetlen érdekeltek külső kontroll nélküli alkuit intézményesítik a MAB működésében; erre utalnak sajnos az eddigi eredményeik is: megalapozatlan, szükségtelen és alacsony minőségű alap és mester szakok beindulása, a képzési struktúra felhígulása. Sajnálatos, hogy a koncepció a jelenlegi állapotokhoz nem kíván hozzányúlni. Ehelyett a nemzetközi mércék érvényesítése – független külföldi szereplők bevonása, átlátható működési szabályok jelenthetnék a kiutat.
2. Intézmények irányítása, finanszírozás
- A felsőoktatási intézmények akut problémája, az átláthatatlan részérdekek foglyává váló intézményi irányítási struktúra. Intézményvezetési, gazdasági és stratégiai kérdésekben sem a hallgatók, sem az oktatásban résztvevők nem rendelkeznek olyan kompetenciával, amely magyarázná jelenlegi, gyakorlatilag döntő befolyásukat az intézmény felsővezetői testületeiben (szenátus). Az intézményi problémák nem oldódnak meg tartósan addig, amíg nincs kompetens, minőségben és stratégiai távlatokban érdekelt vezetése az egyetemeknek, főiskoláknak. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a koncepció nem ad javaslatot ebben a kérdésben.
- Egyetértünk azzal, hogy a hallgatókat közvetlenül érintő ügyekben a hallgatói érdekképviseletek blokkoló arányban vegyenek részt. Ilyen közvetlenül érintő ügyek a tanulmányi és vizsgaszabályok illetve ezekkel kapcsolatos vitás ügyek elbírálása, a szociális és hallgatói juttatások kérdései. Ugyanakkor az intézmények felső irányítása ne váljék a rövidtávú hallgatói érdekek foglyává; a hallgatók hosszú távú érdeke, hogy ott a hallgatói önkormányzatoknak a jelenleginél kisebb részesedése legyen (10-15%).
- Egyetértünk azzal, hogy a jogoknak és a kötelességeknek együtt kell érvényesülniük a felsőoktatásban. Ez alapján, aki állami támogatást kap arra ugyanazon jogok és kötelességek vonatkozzanak a fenntartó típusától függetlenül!
- Egyetértünk azzal, hogy a mennyiségi szemléletet kikényszerítő fejkvóta alapú finanszírozás az egyik legfontosabb oka a minőségromlásnak. Ennek megváltoztatását üdvözölnénk. Ugyanakkor a koncepcióból nem világos, hogy az állami támogatások 70%-át kiadó feladatfinanszírozási rész mihez is kötődne, így nem lehetséges megítélni, hogy lényegi változást ígér-e valóban a koncepció.
Jó munkát, érdemi párbeszédet kívánva, és ebben konstruktív részvételt ígérve:
BCE EVK Szakkollégium Választmánya
BCE Rajk László Szakkollégium Diákbizottsága”
