„A választások utáni MTV hírszolgáltatásának minősége tekintetében 2010 novembere átlagos hónap, nem különbözik októbertől, augusztustól vagy júniustól. Ekkor a híradókban még föl-föltűntek a kormánnyal és a kormánypártokkal nem egy állásponton lévő pártok, szervezetek és személyek (más kérdés, hogy milyen kontextusban), a főműsoridős politikai-közéleti háttérműsorokból viszont valósággal kiciánozták őket. Az ORTT honlapján elérhetők mérési eredmények arról, hogy a főbb hírműsorokban hogyan alakult a politikai szereplők jelenléte. A híradókban a számszerűsíthető elemekben is nyomasztó a kormány és a kormánypártok túlsúlya, de a tartalmi vizsgálódás beszédesebb. (...)
A főműsoridős politikai-közéleti háttérműsorok (Az Este, a Jelfogó és a Szempont) összesen 29 novemberi adása során – striguláztam – hetven vendéget hívtak be a stúdióba. Ellenzéki politikus egyetlen egy sem volt közöttük. A hónap nagy témáiban (költségvetés, az Alkotmánybíróságot érintő alkotmánymódosítás, Költségvetési Tanács, magánnyugdíjpénztár) a kormányoldallal konfliktusban álló nem politikus aktorokat szintén nem létezőnek tekintették a köztévé szerkesztői. Mindössze két elhajlás történt: a Költségvetési Tanács és a kormány konfliktusának kezdetekor adásba kerülhetett Kopits György, egy alkalommal pedig a magánnyugdíjpénztárak képviselőjét hívták be (a kérdések persze ekkor is arra fókuszáltak, hogy nem a pénztártagok pénzéből kampányolnake véletlenül). De már az Alkotmánybíróság jelenlegi és volt elnökének, a Lázárféle alkotmánymódosítást bíráló más alkotmányjogászoknak vagy a költségvetést elemző nem kormányoldali politikusoknak vagy szakembereknek egyáltalán nem osztottak lapot.
Ebben a 70:0-ra hozott novemberi hónapban lett a köztévé alelnökéből vezérigazgató, a hírigazgatóból pedig a közmédiumok közös hírcentruma vezetői posztjának várományosa.
A gyakorlatot figyelve fikarcnyi kétség sem lehet afelől, mi célt szolgál a médiarendszer átalakítása.”