– Persze. Amikor a hatalom – ha az ember nagyon tapintatosan fogalmaz – túl dinamikus lépéssorozatokra szánja el magát. A sikertelenségtől a nevetségessé válásig sok minden van, ami aggodalmat kelthet abban, aki bátran átlépi a határokat. Félhet például a széles körű elfogadottság csökkenésétől, a kudarc lehetőségétől vagy akár attól, amit a pretoriánusok lázadásának szoktunk nevezni. Amikor a vezetéssel szembefordul az erős, mindenre elszánt belső gárda.
- Hogyan nevezné a hatalom mostani lépéseit, ha nem lenne olyan tapintatos?
– Arrogánsnak. És ez már a Fideszhez közel álló barátaim, ismerőseim egy részét is gondolkodóba ejti. Azt tapasztalom, hogy kis torokköszörüléssel, fejvakarással kezdik védeni a kormányt. A korábbi hónapokban még lelkesebbek voltak, dicsérendő határozottságot, erős kezet láttak olyan döntések előkészítésében is, amelyek ma már elbizonytalanítják őket.