„- Nyitó kérdésemet az indokolja, hogy egyik cikkében a kormány lépései által keltett félelmekről írt, és a bűnösöket önkényesen kijelölő hatalomról is szólt. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy egy nap visszamenőlegesen kétségbe vonják az ön életművét is, és bűnössé nyilvánítják?
– Erre még nem gondoltam. Hirtelenjében nem is tudom, milyen sok rosszat követhettem el életemben.
- Még megtudhatja.
– Lehet. De azért ilyen félelem nincs bennem.
- Ön arról is írt, hogy az a hatalom, amely félelmetesnek akar látszani, gyakran maga is szorong, miközben azt hiszi, hogy mások csak dinamikusnak látják. Van-e félnivalója a jelenlegi hatalomnak?
– Persze. Amikor a hatalom – ha az ember nagyon tapintatosan fogalmaz – túl dinamikus lépéssorozatokra szánja el magát. A sikertelenségtől a nevetségessé válásig sok minden van, ami aggodalmat kelthet abban, aki bátran átlépi a határokat. Félhet például a széles körű elfogadottság csökkenésétől, a kudarc lehetőségétől vagy akár attól, amit a pretoriánusok lázadásának szoktunk nevezni. Amikor a vezetéssel szembefordul az erős, mindenre elszánt belső gárda.
- Hogyan nevezné a hatalom mostani lépéseit, ha nem lenne olyan tapintatos?
– Arrogánsnak. És ez már a Fideszhez közel álló barátaim, ismerőseim egy részét is gondolkodóba ejti. Azt tapasztalom, hogy kis torokköszörüléssel, fejvakarással kezdik védeni a kormányt. A korábbi hónapokban még lelkesebbek voltak, dicsérendő határozottságot, erős kezet láttak olyan döntések előkészítésében is, amelyek ma már elbizonytalanítják őket.
- Ön a magyar politológusok doyenje. Már akkor is ezt a szakmát űzte, amikor voltaképpen Magyarországon még nem is volt politológia. Van-e tudományos kategóriája arra a hatalomra, amely most épül? Amely ledobja magáról az összes féket, ellensúlyt?
– Nos, már a Fidesz kormányra jutása előtt is sok szó esett az illiberális demokráciáról. Sokan úgy vélekednek, hogy az ilyen, ellensúlyok nélküli rendszer már nem is nevezhető demokráciának. Én óvatosabb lennék, hiszen a demokrácia évezredes terminus. Sokféle demokrácia lehetséges, és arról semmiképpen se feledkezzünk meg, hogy ennek a kormánynak óriási mértékű az elfogadottsága.”
