Ft
Ft
13°C
6°C
Ft
Ft
13°C
6°C
02. 05.
szerda
Legolvasottabb témák
Orbán Viktor
Orbán Viktor
migráció
migráció
energiaválság
energiaválság
orosz-ukrán háború
orosz-ukrán háború

Akták

AKTA
Háború Ukrajnában
AKTA
Választás 2024
AKTA
Háború Izraelben
AKTA
Lengyel választás
AKTA
Egymillió Találkozás Napja
AKTA
Foci Eb 2024
AKTA
Olimpia 2024
AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024
AKTA
Árvíz 2024
AKTA
Magyar Péter botrányai
Előfizetés
Szerzőink Feliratkozás hírlevélre
02. 05.
szerda
Hírek
Vélemények
Hetilap
kő Kína Zsuppán András hungarikum bányászat bánya vélemény

Kőbánya alsó

2010. november 20. 12:27

Lehet-e márkanévvel védett termék, államilag támogatott hungarikum egy-egy kőfajta éppen úgy, ahogy a makói hagyma vagy a szegedi paprika?

2010. november 20. 12:27

„Carrarai és hümettoszi márvány, asszuáni szürke gránit, cotswoldi kő - világhírű kőfajták, amelyek nélkül Olaszország, Görögország, Egyiptom és Anglia elképzelhetetlen. Ahol nagy hagyománya van a kő használatának az építkezésben, ott a helyi variánsokat is megbecsülik. A rómaiak például huszonnyolcféle hagyományos építő- és díszítőkövet tartanak számon a szerény Peperino tufától a városképet meghatározó travertinen át a színes márványokig (giallo antico, pavonazzeto). A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal szerint nyolc kiemelt magyar kőfajta díszítőszobrászati használata vezethető vissza a római korig és a középkorig. Tardoson, Lábatlanban, Siklóson vörös mészkövet, Fertőrákoson, Sóskúton, Süttőn és Budakalászon sárga mészkövet, Balatonrendesen vörös homokkövet bányásznak évszázadok óta.


Ezek a kövek hozzátartoznak a mindennapjainkhoz. Budapesten a belvárosi bérházakban minden gang, lépcső és konzol Tardosról való, a lábazatok és faragványok többnyire süttőiek és sóskútiak. A Lánchíd oroszlánjai, a Magyar Tudományos Akadémia, a Vigadó és az Országház eredeti burkolata puha, könnyen faragható sóskúti, az Országház új burkolata és az Operaház szobrai keményebb süttői mészkőből vannak.

A fertőrákosi követ inkább az osztrákok ismerhetik: ebből épült a Stephansdom, a Kunsthistorisches Museum és a Votivkirche. A hagyomány azonban megszakadt: egy átlagos pesti társasház felújításakor fel sem merül, hogy a gang megrepedt kőlapja vagy a törött lépcső helyett új kőelemet rendeljenek az eredeti lelőhelyről; jellemzőbb a cementes javítgatás vagy a festéssel álcázott beton. Kivételt csak a kiemelt műemlékek és a luxusszállodák jelentenek, illetve egy-két igényesebb irodaház. Milyen állapotban vannak ma ezek a bányák? Egyedül a süttőiről mondható el, hogy túlélte a rendszerváltást, és szerepe ma is meghatározó. Az Állami Kőfaragó Vállalat privatizációja után minden bánya magánkézbe került, de Süttőn a külföldi tulajdonos 1996-ra csődbe jutott, és eladta a bányát három magyar szakmai befektetőnek, akik létrehozták az ágazatban azóta piacvezetővé vált Reneszánsz Kőfaragó Zrt.-t. A többi bánya külföldi kézen vegetál.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 5 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!