„Nálunk nem egyszerűen az történt, hogy Pintér Sándor belügyminiszter személyében közös gazda alá kerül a hagyományos nemzetbiztonsági tevékenységek közül az alkotmányvédelem (AVH), a szakszolgálat (NSZ) a terrorelhárítás, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv (a belügyminiszter szándékai szerint átalakulás előtt álló RSZVSZ) és az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (vagyis a hagyományos értelemben vett rendőrség), hanem kompetenciák elkülönítése helyett éppen ellenkezőleg, elkenődnek a határok tevékenységek, felhatalmazások, eszköztárak között. Pintér előterjesztése persze nagyvonalúan elrendezi ezt a kérdést: a törvényjavaslat garanciális okokból a miniszter irányítási jogosítványai körében rendelkezik hatásköri összeütközés esetén a miniszter döntési jogköréről.
Sőt a tervezett jogszabály kiterjedt körben teszi lehetővé, hogy rendeleti úton tisztázzák a még tisztázandókat. A rendszerváltás óta ilyen erős felhatalmazású, különleges hatáskörrel, és eszközökkel – benne kiterjedt irányítási, feladatkiszabási, ellenőrzési, számonkérési, beszámoltatási,továbbá személyügyi, illetve munkáltatói jogosítványokkal belügyminiszter, de más kormánytag még nem rendelkezett.
Az előterjesztés száznál is több paragrafusa egyúttal igencsak kényes kérdéseket érint, pl. az Európai Unió más tagállamának kijelölt, rendészeti feladatokat ellátó hatóságaival a Magyar Köztársaság területén végzett közös műveletek szabályozása, és a titkosszolgálati eszközök alkalmazásának újraszabályozása a nemzetbiztonsági szolgálatok mellett a rendőrség tekintetében is. Szóval volnának itt bizony nagy számban olyan kérdések, amelyek esetében kellő időt kéne biztosítani a jogvédő szervezetek bevonásával a különböző szakmai vitáknak, és felkészíteni a jogalkotás során a döntéshozó Országgyűlést arra, hogy egyáltalán tisztában legyen azokkal az alapkérdésekkel, amelyekben a szavazatát kérik.”