Ilyenek vagyunk

„Népakarat? A kákán is csomót keresők értetlenkednek: lehet népakaratról beszélni ott, ahol a választásra jogosultak negyven százalékának támogatásával is kétharmados parlamenti többséget szerezhet egy párt? Válaszom: lehet. Mi, magyarok ilyenek vagyunk. Nálunk negyven százalék támogatása kétharmados többséget jelent. Orbán Viktor megmagyarázta: azok többsége, akik elmentek szavazni, minket választott. Akik otthon maradtak, politikánk ismeretében hallgatólagosan támogatnak bennünket. Ilyen egyszerű ez.

Igaza van. Hangsúly azon, hogy »politikánk ismeretében«. Mert Orbán választási programját mindenki ismerhette. Kötcsei beszédében – jóval a parlamenti választás előtt – pontosan megmondta, mit akar: véget vetni a dualizmusnak (parlamenti demokrácia); egy »nagy kormányzó párt« rendezkedjen be »állandó kormányzásra« (egypártrendszer); írókat, művészeket »politikai teljesítményük alapján« kell megítélni (Aczél György kultúrpolitikája felfokozva).

Mi választottuk meg a Zembert, aki ezt akarja. Ilyenek vagyunk. Egyedülállóak az egykori szocialista országok között. Rajtunk kívül sehol sem állították vissza az egypártrendszert. Az európai országok közül is csak a németek számolták fel 1933-ban demokratikus választással a köztársaságot. Nekünk nincsenek demokratikus hagyományaink. Történelmünk során mindig diktatúrában éltünk. Királyok, törökök, Habsburgok, Horthy, Rákosi, Kádár. Megszoktuk. Annyira, hogy igényeljük. Visszavágyjuk. Kádár Jánost néhány évvel ezelőtt harmadik helyre tettük a »legnagyobb magyarok« sorában.”