„Roppant sajnálatos, hogy a szocik közül csak három képviselő mert nemet mondani a »kettős állampolgárságra«. Az egész magyar Országgyűlésben három képviselő akadt, akinek volt bátorsága nyíltan elutasítani a múlt irredenta hagyományait élesztgető, jelen- és jövőbeni hatásait tekintve pedig csak kárt okozó »nemzetpolitikai« hisztériát! (A kárt a kinti magyarok, az ország külkapcsolatai, illetve - a Fideszes szavazóbázis kalkulálható növekedése révén - a hazai demokraták fogják elszenvedni.) A többieknek, akik (egy híján) feltehetően nem értettek egyet, csak tartózkodásra (három szoci és két elempés) vagy a szavazás elsumákolására (harminchárom fő plusz a figyelmetlen Vona) futotta a "bátorságukból".
Nagy kár. Mert a demokraták számára (beleértve az ateistákat is) ma csak a krisztusi egyértelműség lehet irányadó: »az igen: igen, a nem: nem. Ami ezen felül van, a gonosztól való.« (Máté, 5.37.) Ha így lett volna, a 3 nem s az 5 tartózkodás után Semjén nem ömlenghet »soha nem látott nemzeti egységről«.