Bárcsak az lenne a legnagyobb problémánk, hogy meg kell értetni a bibliai hagyomány fontosságát.
„»Aki nem ismeri a bibliai hagyományt, az nem érti meg Ady Endre verseit vagy Bach zenéjét«,mondta Semjén Zsolt, majd hozzátette: az ilyen ember "szellemi értelemben" nem európai. Direkt vártunk vele pár napot, hogy a miniszterelnök-helyettesi kinyilatkoztatás - szokás szerint - megint botrányt kavar-e, némi meglepetésre azonban még egy sajtóközleményre se futotta sehonnan. Azt jelenti-e ez, hogy Semjén igazat mondott?
Röviden: természetesen nem ettől, de az állítás igaz. Legalábbis lényegi mondandója megállja a helyét, csak épp némi magyarázatra szorul. Hiszen kellő rosszindulattal nyugodtan lehetne úgy is érteni a sarkos mondatokat, hogy aki nem éjjel-nappal (khm: minden nap, ugye) olvassa a Bibliát, az nem érti Európát. Holott erről szó nincs. Az egyetemes műveltséghez igenis hozzátartozik a bibliai hagyomány ismerete: hogy a hétköznapi szókincsen (pl.: »pálfordulás«, »júdáspénz«, »égbekiáltó bűn«, stb.) túl tényleg megértsük Ady, Babits (Jónás könyve) és József Attila műveit, Mozart Requiemjét. És ehhez nem kell vallásos, templomba járó embernek lenni, hanem objektív tényként érdemes elfogadni, hogy az európai kultúra gyökerei a bibliai hagyományban keresendők.
Amiben azonban Semjén Zsolt téved, az sajnos a kiindulópont. Röviden: bárcsak az lenne a legnagyobb problémánk, hogy meg kell értetni a bibliai hagyomány fontosságát. Semjén idealizmusa különösen azoknak lehet bántó, akik napi rendszerességgel szembesülnek az írás- és olvasáskészség leépülésével, azzal, hogy felsőoktatási intézmények hallgatói nem hogy írni, de lassan helyesen beszélni sem tudnak, az utolsó könyv, amit olvastak, többüknek Paolo Coelho legújabb életbölcsessége. Lehet nekik mondani, hogy a bibliai hagyomány - legalább felszíni - ismerete nélkül lemaradnak a lényegről, csak éppen olyan marad, mint a pusztába kiáltott szó.
Ettől még Semjén igazat mondott.”