A támadások címzettje nyilván Simor András

2010. szeptember 22. 13:53

A bankoknak sokkal többet ér az adósságainak törlesztésére törekvő ügyfél, mint a biztosítékként megszerezhető ingatlan. Interjú.

2010. szeptember 22. 13:53
Az MNB jelenlegi irányítói politikai ellenszélben is képesek jó színvonalon végezni a munkájukat? Képesek függetleníteni magukat attól, hogy a kormányfő másokat látna szívesen a jegybank élén?

A támadások név szerinti címzettje nyilván a testület első számú vezetője, Simor András, de minden monetáris döntéshozót egyformán érintenek a külső hatások. Én igyekszem függetleníteni a körülményeket a küldetésemtől. Úgy érzem, mostanáig sikerrel tettem ezt.
 
Bár az utóbbi napokban valamelyest olcsóbb lett a frank, láthattuk az elmúlt hetekben, hogy kritikus szintet is elérhet a forint/svájci frank keresztárfolyam: bajban vannak a magyar devizahitelesek. Tehet értük bármit is a jegybank?

Amit tehet, azt megteszi, azt azonban látni kell, hogy ebben a kérdésben meglehetősen szűk a jegybank mozgástere. A háztartások és a bankok is jelentős kockázatot vállaltak fel azzal, hogy a lakosság az elmúlt néhány évben jórészt devizában adósodott el. Most mindkét félnek alkalmazkodnia kell az új helyzethez. Bár nő a munkanélküliség és csökkennek a reáljövedelmek, a háztartások mégis egyre többet takarítanak meg, egyre több hitelt fizetnek vissza. A megnövekedett törlesztő részletek egyre több háztartás teherviselő képességét lépik túl. A bankok igyekeznek a szerződések módosításával, a lejárati idő kitolásával, átmeneti tehermérsékléssel segíteni a bajbajutottakon. Ez alapvető érdekük. Sokkal többet ér nekik az adósságainak törlesztésére törekvő ügyfél, mint a biztosítékként megszerezhető ingatlan. Meggyőződésem, hogy e két szereplőnek kell megoldania a problémát. A kormányzati szereplők és a jegybank hiteles, kiszámítható, fegyelmezett pénzügypolitikával, az ország kockázati megítélésének javításán keresztül elérhető alacsonyabb finanszírozási költséggel és stabil árfolyammal tud érdemben hozzájárulni a probléma orvoslásához.

Az állam ne szóljon bele a kérdésbe?

Mit tehet? Kivásárolja a devizahitelek egy részét a bankoktól? Ez esetben az adófizetők pénzével stafírozná ki azokat a pénzintézeteket, akik jelentős haszonra tettek szert már eddig a devizahiteleken. Vagy – megint csak az adózók terhére – mentse ki a »bátor« devizaadósokat, akik hosszú ideig a forinthiteleseknél sokkal olcsóbban kaptak hitelt? Meglátásom szerint az államnak nem a bankok adóztatásán és portfólió kivásárláson keresztül, hanem az adósok fair kezelésének biztosításával kell elősegítenie a megoldást. Az esetleges banki erőfölényt nem adminisztratív eszközökkel, meglévő szerződések kondícióinak annulálásával, moratóriummal lehet elérni, hanem az egyoldalú szerződésmódosítások tiltásával, transzparens árazási gyakorlat megteremtésével, a piaci verseny feltételeinek javításával, az adósság mobilizálhatóságának, refinanszírozhatóságának biztosításával.”
az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 12 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Google
2010. szeptember 22. 19:40
A "bátor devizahiteleseknek" a bankok nem is ajánlottak fel forinthitelt - nem is lett volna annyi forint a világon. Hogy csúsztat ez az úr!
MakkA
2010. szeptember 22. 16:23
Ez az ember vagy vak, vagy nagyon vak, esetleg tisztességtelen? 1. A háztartások és a bankok is jelentős kockázatot vállaltak fel azzal, hogy a lakosság az elmúlt néhány évben jórészt devizában adósodott el. Na persze. Mindekettő egyformán kockázatot vállalt. Na ne mondjad. Én csak azt láttam, hogy a bankok kaptak mentőcsomagot, meg hogy a bankok nyereségesek, miközben az adósok igyekeznek nem az utcára kerülni. (Kb. olyan, mint amikor a PC hír verekedésről szól, ahol a valóságban ketten bottal agyonverték a harmadikat...) 2. Sokkal többet ér nekik az adósságainak törlesztésére törekvő ügyfél, mint a biztosítékként megszerezhető ingatlan. Egy tisztességes pénzintézet esetében még igaza is lehet. De sajnos a bankok személyzete együttműködik az ingatlanosokkal, és vannak páran, akik kifejezetten személyesen érdekeltek abban, hogy az ingatlan(ok) árverésre kerüljenek. Talán egyszer majd egy Jobbik kormány alatt ilyen irányban is indulnak vizsgálatok. MA
kaktusz
2010. szeptember 22. 15:20
Sokkal többet ér nekik az adósságainak törlesztésére törekvő ügyfél, mint a biztosítékként megszerezhető ingatlan. Azert ez jo pofatlansag... Ha igy lenne nem lenne olyan nagy gaz...
drkovax
2010. szeptember 22. 14:51
"A bankoknak sokkal többet ér az adósságainak törlesztésére törekvő ügyfél, mint a biztosítékként megszerezhető ingatlan. " 1. Amennyiben sikerül csomagban eladni tőle független behajtónak, akkor a banknak akár mindegy is lehet, de rosszabbul nem jár. 2. A bankkal "jó kapcsolatot ápoló" behajtónak viszont lehet az jelentős nyereség is. 3. Csak végletekben gondolkozik: vagy a bankok kapnak meg mindent vagy a hitel felvevők. Pedig lehet azt úgy is, hogy a bankok ne nyerjenek rajta se a bankok (veszítik a már el nem érhető extra profitot és valamennyit az eddigiből), de a hitelfelvevők se (veszítik az ingatlant), ám az ő "veszteségeik" fedezik az ügylet költségét (vagy döntő részét) az adózók helyett. Miközben a banknak cserébe javul a kintlevőségeinek átlagos minősége, a hiteles nem kerül az utcára, a költségvetésnek meg nem kerül sokba ...
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!