„Mára, bár a hivatalos adatok szerint csak alig 90 ezren vallják annak magukat, az ország összlakosságához mérten Szlovákiában él a legtöbb cigány a világon, becslések szerint mintegy fél millió. A szlovák jogrend ugyan nem teszi lehetővé az etnikai alapon való népszámlálást, a szocializmus alatt azonban ezt lehetett. Az utolsó hivatalos adatok így 1980-ból származnak, melyek 200 ezres roma etnikumról szólnak. (...)
Mit lehet kezdeni egy ekkora népcsoporttal, mely hosszú évtizedek alatt sem volt képes tömegesen szocializálódni sehol sem, ahol megjelent, és vajon mennyibe kerül mindez? Egy 2004-es felmérés szerint csak Szlovákiában mintegy 200 millió euróra (akkori árfolyam szerint 8 milliárd korona) volna szükség a cigány összlakosság felemelkedését szolgáló komplex projektekre. Erre pedig nincs elég pénz, ami pedig van, gyakran nem jut el a címzettekig. (...)
Pozitív példák márpedig vannak. Ilyen pl. Ágostháza (Bystrany), ahol a helyi »fehér« polgármester nem a szegregáció, hanem az integráció útját választotta. Ezek a romák pedig mások. A családfő Angliába jár dolgozni. Az otthon maradt cigány gyerekeknek pedig a falu saját pénzből járdát építtetett, hogy ne az úton kelljen iskolába járniuk. A helyi gettó pedig, mely 7-8 éve 34 viskóból állt, mára nagyrészt stabil építésű téglaház.
A cigánykérdés az elkövetkező évek egyik időzített bombája. Nekünk, fehéreknek pedig el kell döntenünk, milyen jövőben akarunk élni. Együtt, vagy külön.”