Nyugdíjba vonul a babyboomnemzedék

„A babyboomnemzedék liberalizmusa mind Amerikában, mind Magyarországon átitatta a társadalmat, a mindennapok részévé vált. A sok tévécsatorna, a különféle újságok, a reggeli kávé a száz közül kiválasztható főzőgéppel elkészítve, az utazás, a vélemény szabadsága… és lehetne sorolni a végtelenségig ennek a megnyilvánulásait. Igaz, a politikai liberalizmus valóban súlyos vereséget szenvedett a legutóbbi választásokon, de lehet, éppen azért, mert a mindennapi liberalizmus – amiért a hatvanas évek fiataljai síkra szálltak – megvalósult. Szerintem nincs arról szó, hogy ortodox-konzervatív fordulat lenne most Magyarországon. Hiszen a konzervatívok is számos liberális értéket építettek be életvitelükbe, s ha ezeket elvennék tőlük, ők lázadnának a legjobban.

Úgy vélem, a mindennapokhoz kötődő liberális értékeket csak akkor lehetne elsöpörni, ha olyan mély gazdasági válság jönne, amely alulról szerveződő populista mozgalmakat indítana el. Félreértés ne essék, nem vitatom a konzervatív fölényt Európában. De – megítélésem szerint – ez nem azt a retrográd konzervativizmust jelenti, amely a múltat a jövő, a fejlődés elé állítja akadályként, hanem azt, amely a jó hagyományban biztonságot, a tradícióban közösséget teremtő erőt lát. Meggyőződésem, hogy a magyar társadalom, ha erre szükség van – köszönhetően éppen annak a nemzedéknek, amelyről eddig beszéltünk – van olyan erős, hogy meg tudja akadályozni a populista, valamiféle diktatúra felé igyekvő erőket, az ortodox-retrográd konzervativizmus nyomulását. Talán már azzal is, hogy kiröhögi az erre utaló elszólásokat, félresikerült szabályokat.

– Még vénségében is olyan erős lenne ez a nemzedék, hogy nevetéssel gátat vet ijesztő folyamatoknak?

– Nemcsak ez a nemzedék – a magyar társadalom. Igaz, ennek eszmevilágát döntően befolyásolta ez a nemzedék.”