Móra is felismerte, hogy az igazi irodalom két fontos tényezőt nem hagyhat figyelmen kívül: a vidéket és gyermeket.
„Móra 1925 nyarán a Peleskei nótárius című vezércikkében értékelte azt a ma is aktuális jelenséget, miszerint a pesti sajtó „még most sincs túl az országnak azon az osztályozásán, hogy Magyarország két részből áll: Budapestből és a vidékből. (…) Szeged, Debrecen, Miskolc, Győr hivatva volnának arra, hogy a külföld nagy vidéki városainak önálló művészi, irodalmi és közgazdasági életét éljék, mert megvan hozzá a kedvező talajuk, megvan hozzá lakosságuk kulturális készültsége, és nem hiányzik más, csak – a mindenkori kormányok segítő keze.”
Érdemes végül szó szerint idézni a vezércikk első harmadát, amelyben Móra – a „vidéki intelligencia” minősítést sérelmezve – a vidékiség korabeli pejoratív értékelésének keserűen érzékeny summáját vázolta: „Nyájas olvasó, szégyelld el magadat. Csúnyán megsértettek: vidéki intelligenciá-nak csúfoltak. Azt mondták rólad, hogy intelligencia vagy, de elébe tették, hogy vidéki. Ebből látni való, hogy gúnyból mondtak intelligensnek, mert ha komolyan mondanak valamit hazánk szeretett fővárosában, akkor nem teszik elébe a vidéki-t. De ha például az eleganciádra azt mondják, hogy vidéki, az annyit jelent, hogy egy kicsit kényelmetlen veled végigmenni a Duna-parti korzón. Ha azt mondják rólad, hogy vidéki orvos, ügyvéd vagy tanár vagy, az azt jelenti, hogy te felejted a sebben a csipeszt, terólad lehetne megmintázni a tyúkprókátor szobrát, és te vagy a modellje a Móricz Zsigmond és Szabó Dezső tanáralakjainak. Ha azt mondják, hogy vidéki író vagy, akkor hozzáképzelik, hogy árvalányhaj leng pörge kalapodon, és faggyúval kunkorítod spárgára a bajuszodat. Ha azt mondják, hogy vidéki művész vagy, akkor fölteszik rólad, hogy noha nem kenyered a politika, nagyszerűen tudsz csepűt nyelni, és lángot fújni az orrodból. De az a szó, hogy vidéki, sehol se olyan maró, nevetségesítő és kompromittáló, mint ha intelligenciát minősítenek vele. A vidéki intelligencia a pesti entellektüellek szerint maga a megtestesült korlátoltság és együgyűség, valami olyan megható keveréke a naivságnak és komikumnak, amilyennek például Kemény Zsigmond festette a mohácsi vész idejében élt nemes urakat. A pesti szellem-arisztokraták azt képzelik, hogy a vidéki intelligencia még mindig koppantóval kezelt faggyúgyertya mellett olvassa az újságokat, amiket ők írnak…”
Tehát már Móra is felismerte, hogy az igazi irodalom két fontos tényezőt nem hagyhat figyelmen kívül: a vidéket és gyermeket. S nem hagyhatja figyelmen kívül ezt a kultúra állami mecenatúrája sem. Például ezért is üdvözlöm – Móra publicisztikáival kezemben – Jankovics Marcell programját.”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
„Kormányzati ügyekkel foglalkozom, tévésorozatokkal nem foglalkozom. Minden jót maguknak!” – mondta a 444-eseknek a kormányfő.
Ungár Péter, az LMP társelnöke kijelentette, pártja nem támogatja az ellenzék közvetlen államfőválasztásról szóló kampányát, amit elhibázottnak tart.
Az egyelőre a Ferencváros sikereire koncentráló 37 esztendős világklasszis nem volt elégedett a Brescia elleni játékkal. Elmondta, mi a véleménye a nyomásról, s hogy éli meg ezt a mozgalmas időszakot, amelyet a párizsi olimpia zár majd le. A szintén válogatott Nagy Ádám szerint kitisztították a fejeket az Olympiakosz elleni vereség után.
A feljutás szombaton dől el, az ellenfél Szlovénia lesz.
