„A multik témájánál maradva, de már az adókérdések felé közelítve: mit gondol Erdős Tibor közgazdász, akadémikus azon gondolatáról, hogy a multik – éppen, mint ön is mondta, az alacsony beszállítói hányad miatt – mérsékelten hatnak csak a magyar gazdaságra. Ezért szerinte a multik igazi »hozama« a bérek és bérjárulékok fizetése. Általában ez a »hozam« került elő érvként mindig, ha valaki a nemzetközi nagyvállalatok által fizetett csekély adó témáját feszegette. Akkor pedig mi is az értelme az szja- és a járulékcsökkentésnek?
Pontosan ezért írtam én: örülni kell, hogy a 29 pontból a járulékcsökkentés kimaradt. A jelenlegi piaci helyzetben ugyan ez a nagyvállalatok költségeit csökkentené, de ez nem vagy csak nagyon csekély mértékben élénkítené a foglalkoztatást. A kkv-kon pedig nem segítene sokat, nekik inkább hitel-, tőkeproblémáik vannak. A pénz viszont a költségvetésből hiányozna. Tehát most – hangsúlyozom, most – ilyen torz piaci körülmények között nincs szükség járulékcsökkentésre. Ki lehet talán már mondani: a járulékcsökkentés elhibázott kormányzati ígéret volt.
Az adórendszernél maradva: a Gazdasági és Szociális Tanácsban - az MTI tudósítása szerint - problémásnak nevezte a személyi jövedelemadóban a 16 százalékos egykulcsos rendszer bevezetését, véleménye szerint ez társadalmi feszültségeket eredményezhet. Azt is mondta: egy későbbi időszakban fel lehetne vetni egy esetleg bevezetésre kerülő vagyonadót a módosabb rétegek esetében. Ez teljesen ellenkezik a kormányzati kommunikációval és politikával.
És miért ne ellenkezne? El lehet mondani rólam, hogy egy jobboldali közgazdász vagyok. A korábbi Orbán-kormány idején fontos pozíciót töltöttem be, a KSH elnöke voltam. De szuverén közgazda vagyok, s ha kérdezik a véleményem, elmondom. Megértem, hogy az egykulcsos adó – flat tax – divat, s sokan bevezették körülöttünk, s nyomást érzünk, hogy nekünk is be kellene vezetni. Ez rendben van. De azért tudni kell, hogy ezek a flat taxek gyakran adómentes részt tartalmaznak, nálunk viszont csak a családi kedvezményt hagynák benne. Ez szociális szempontból problémás lehet. Azt sem tartom helyesnek, hogy ugyanazon kulccsal adózzanak az egészen magas jövedelmek, mint a közepesek, vagy az alacsonyak. A jövedelmek így szét fognak tartani, nőni fognak a különbségek. Ezen a gondon segíthetne a vagyonadó.
Vagyonadó alatt az ingatlanadót érti?
Nem, szélesebb körűnek kellene lenni az adó alapjának. A szocialisták ott vétettek súlyos hibát, hogy túl alacsonyan határozták meg az adókötelezettség határát. A vagyonadó ellen szoktak úgy érvelni, hogy még az eredeti tőkefelhalmozás korában vagyunk, nem kellene büntetni adóval azt, aki fölhalmoz. Ezzel nem értek egyet, az elmúlt 20 év alatt óriási vagyonok jöttek létre. Persze meg lehetne ezeket adózatni másfajta technikával, például egy egyszeri adódézsmával. De a Gates- és Buffet-féle kezdeményezés is jó, hogy a milliárdosok a vagyonuk legalább felét jótékony célra fölajánlják, ehhez a magyar gazdagok is csatlakozhatnának.
Arra persze vigyázni kellene, hogy a vagyonadóztatás által befolyt pénz valóban helyes célokra menjen, ne pedig mondjuk, újabb vagyonok felhalmozódását alapozza meg.”
