Akik az alkotmány előkészítését végzik, még csak véletlenül sem alkotmányjogászok, sokkal inkább ideológusok. Interjú.
„Az amerikai elnök a törvényhozás és az igazságszolgáltatás ügyeibe nem szólhat bele. Márpedig ez visszalépés lenne Orbán Viktor számára. Azzal, hogy saját emberét ültette az államfői székbe, lényegében nem csak az elnöki pozíciót – ami a magyar parlamentáris rendszerben egy nem túl erős, de azért jelentős ellensúlya lehetne a törvényhozó és a végrehajtó hatalomnak – iktatta ki az ellensúlyok sorából. Schmitt Pál már világossá tette, hogy ő maga nem alkotmányossági kontrollja, sokkal inkább hajtószíja kíván lenni a törvényhozásnak. Nem véletlen, hogy gyökeresen átalakította a Köztársasági Elnöki Hivatalt, és az erősen alkotmányjogorien tált stábot, amely Sólyom László ideje alatt kialakult, menesztette. Nyilván mert nincs szüksége alkotmányjogászokra. Ha az államfő fékező szerepe kiiktatódik a törvényhozás és a végrehajtás területén, akkor egyszersmind kiiktatódik az Alkotmánybíróság is. Mert a fontos törvények nem jutnak el hozzá előzetes normakontrollra.
De érdemben kiiktatódik a mindenki más által is kezdeményezhető utólagos normakontroll is, hiszen az AB tagjait ma már a kormány delegálja. A köztársasági elnök fogja jelölni a Legfelsőbb Bíróság elnökét, ő fogja jelölni a legfőbb ügyészt és az ombudsmanokat is. Nyilván nem a kormánnyal szemben kritikus embereket. A miniszterelnök általi kinevezéssel elveszítette függetlenségét a médiahatóság is, ami a sajtószabadság végét jelenti. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság, amelynek a hatósági diszkrimináció ellen kellene fellépnie, elég helytelenül eddig is félig-meddig a kormány alárendeltségében működött, de alárendeltsége mostantól korlátlan lesz. A független rendőri panasztestület vezetője lemondott, helyére a kormány embere került. Mint látható, a hatalommegosztás lebontása egyszersmind az alkotmányos jogok garanciáinak kiiktatását is jelenti.
Ennél egy prezidenciális rendszerben – mondjuk az amerikaiban – sokkal több és hatékonyabb ellensúlya létezik a valóban erős végrehajtó hatalomnak. Ezért gondolom azt, a kormánynak nem érdeke, hogy az alkotmányon a továbbiakban lényegileg változtasson. Egy változtatásra azért még számítok: a preambuluma tele lesz ideológiával. Azok az emberek, akik az alkotmány előkészítését végzik, még csak véletlenül sem alkotmányjogászok, sokkal inkább ideológusok. Boross Péter vagy Pozsgay Imre soha életében nem foglalkozott az alkotmányjoggal, az előbbi legfeljebb a Szent Korona-tan, az utóbbi a népfrontos nemzeti együttműködés szószólójaként szerzett nevet.”
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Az utolsó napok Tokióban, búcsú a felkelőnap országától és az évadtól, a sorozattól.
Hallom az este arról hazudtál, hogy a ti programotok 140 oldalas lesz és készül.
A The Economist tudósítója előre leegyeztetett beszélgetések helyett sorra lemondott találkozókkal szembesült Budapesten.
Igen, ez is kötelező olvasmány, már persze ha nem vagy agyhalott tisza-szektás, és/vagy rohadék propagandista vagy „politikus” ugyanott.
Súlyos belső feszültségekről, válasz nélkül maradt jelzésekről és a közösség kihasználásáról beszélt az ATV-ben Csercsa Balázs. Szerinte egyre nagyobb szakadék tátong a Tisza Párt köré szerveződött támogató közösség és a párt valós működése között, és így nem látja biztosítottnak a valódi rendszerváltást.
Aki azt állítja, hogy a rezsicsökkentés mai rendszerét, mai mértékét fenn tudja tartani orosz gáz nélküli, nem mond igazat.
Bemutatják a nyilvánosság számára készített kormányprogramjukat, amelyről az extiszás szakpolitikai vezető is beszélt. De sokkal fontosabb kérdés, hogy mit nem akarnak bemutatni a nyilvánoság előtt.
A Lucinai Szent Lőrinc Bazilika restaurátora nem is akármilyen szerepben festette meg az olasz kormányfő-asszonyt, a baloldal teljesen kiakadt.
