„Az amerikai elnök a törvényhozás és az igazságszolgáltatás ügyeibe nem szólhat bele. Márpedig ez visszalépés lenne Orbán Viktor számára. Azzal, hogy saját emberét ültette az államfői székbe, lényegében nem csak az elnöki pozíciót – ami a magyar parlamentáris rendszerben egy nem túl erős, de azért jelentős ellensúlya lehetne a törvényhozó és a végrehajtó hatalomnak – iktatta ki az ellensúlyok sorából. Schmitt Pál már világossá tette, hogy ő maga nem alkotmányossági kontrollja, sokkal inkább hajtószíja kíván lenni a törvényhozásnak. Nem véletlen, hogy gyökeresen átalakította a Köztársasági Elnöki Hivatalt, és az erősen alkotmányjogorien tált stábot, amely Sólyom László ideje alatt kialakult, menesztette. Nyilván mert nincs szüksége alkotmányjogászokra. Ha az államfő fékező szerepe kiiktatódik a törvényhozás és a végrehajtás területén, akkor egyszersmind kiiktatódik az Alkotmánybíróság is. Mert a fontos törvények nem jutnak el hozzá előzetes normakontrollra.
De érdemben kiiktatódik a mindenki más által is kezdeményezhető utólagos normakontroll is, hiszen az AB tagjait ma már a kormány delegálja. A köztársasági elnök fogja jelölni a Legfelsőbb Bíróság elnökét, ő fogja jelölni a legfőbb ügyészt és az ombudsmanokat is. Nyilván nem a kormánnyal szemben kritikus embereket. A miniszterelnök általi kinevezéssel elveszítette függetlenségét a médiahatóság is, ami a sajtószabadság végét jelenti. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság, amelynek a hatósági diszkrimináció ellen kellene fellépnie, elég helytelenül eddig is félig-meddig a kormány alárendeltségében működött, de alárendeltsége mostantól korlátlan lesz. A független rendőri panasztestület vezetője lemondott, helyére a kormány embere került. Mint látható, a hatalommegosztás lebontása egyszersmind az alkotmányos jogok garanciáinak kiiktatását is jelenti.