Trianon és a nemzeti összetartozás

„Európa mai politikai és jogi berendezkedése egyáltalán nem kedvez ugyan a »mindent vissza!« érvényesítésének. Ha Erdély hovatartozásának megváltozását illetően erre alkalom teremtődnék, hogy a „mindent vissza” jegyében ez az ábránd valósággá váljon – mint ahogy ilyen elképzelések voltak is a II. világháború előtt és után -, ha ez a demokrácia szabályai szerint történnék, mit képzeljünk, népszavazáson hány erdélyi román adná voksát erre a változásra? És ha mindannyian óhajtanák is a románok ezt a változást, mit kezdene az új államalakulat a hétmilliónyi erdélyi románnal? Azt mondanók, hogy álljanak mindannyian az apjuk, vagy a nagyapjuk fejfája mellé?

Ne ábrándozzunk!

Maradjunk a nemzetegyesítés reális, Európában szavatolt lehetőségeinél. Ennek leglényegesebb eleme a szabad mozgás. A szabad munkavállalás. A határok átjárhatósága. A nemzetrészek összetartozásának fontos pillére lesz a magyar állampolgárság megszerzésének könnyített lehetősége. A szlovák Fico és körei éppen attól félnek, hogy a magyar-szlovák határ menti sávban kompakt tömegben élő magyarokat tömeges magyar állampolgárságuk révén Magyarország magához kapcsolja.”