Már nincs sok idő hátra: most kell kezünkbe venni a sorsunkat

Fontos kérdésben kéri ki a magyar emberek véleményét a kormány.

Valóban bajban vagyunk a sok „szittyálkodással”, de Tótát elkapta a gépszíj, amikor nagyszerű, fejlett szlovák társadalomról beszél.
Kérdés, Bugár ezzel a masszív szlovák államnemzeti tudattal tud-e kezdeni valamit. Lehet mondani, hogy felejtsük el Trianont, és ne kardcsörtessünk, persze. Akkor nézzünk a jövőbe – fejlesszük például Dél-Szlovákiát, jövő-orientáltan, autópályástul. Ja, hogy ezt egy szlovák párt sem támogatja? A magyarság gettósodása sok szempontból kényszerű, a kardcsörtetés meg sokszor pótcselekvő kínlódás, nem élvezet. Bugár is kínlódik, sokszor láthatóan kötéltáncot jár amikor nyilatkozik. Ezzel együtt kézzelfogható valósággá tudta tenni azt, amiről asztalnál ülő értelmiségiek csak álmodoznak 90 éve: etnikai különbségeket átívelő politikai erőt épített fel, és juttatott a hatalom közelébe.”