A Bűn és büntelenség sokszor erőltetetten könnyed próbál lenni, időnként blikkzűrös, de nem lehet elvitatni, hogy fontos film.
„Nagyjából ezen a ponton kezdődnek a gondok a filmmel. Biszku ugyanis nem véletlenül tartja ilyen jól magát - áttörhetetlen páncélt vett magára a külső támadások kivédésére, valamint a saját lelkiismeretével folytatott harc megvívására. Így a direkt szembesítésekkel, a nyilvánvaló bűneinek fejére olvasásával egyszerűen nem lehetett kizökkenteni szerepéből. A filmben megszólaló pszichológus érdekes megállapításokat tett Biszku testbeszédéről, védekezési technikáiról - javára vált volna az alkotásnak, ha az ő elemzéseinek nagyobb teret engednek, akár a terjengősen és sokszor teljesen irreleváns módon a filmbe szerkesztett történészi megszólalások kárára.
A Skrabski-Novák párost egy cél vezérelte: Biszku kérjen bocsánatot az általa elkövetett bűnökért. Azonban be kellett volna látniuk, hogy ez soha nem fog megtörténni, miután az öreg kommunista egyáltalán nem tekinti bűnösnek magát, a felelősségét igazi magyar politikusként csípőből másr hárítja. Ha ezt idejében felismerik, lett volna módjuk változtatni a stratégián, és más módon kiszedni az egykori belügyminiszterből a mélyen őrzött titkait. Erre minden lehetőségük megvolt, hiszen Biszku szívesen anekdotázott a régi időkről, beszélt Kádárról, elnyomónak minősítette Rákosiékat, sőt, még 56-ról is árnyaltabban fogalmazott (tragédia volt), mint ahogy azt várnánk tőle. Ha már a címben utaltak rá, okulhattak volna a Bűn és bűnhődés felügyelőjének technikájából: ő sem szembesített soha nyilvánvalóan, inkább belső úton ébresztette rá a gyilkos Raszkolnyikovot tette súlyára. Ha nem így történt volna, a regényhős sem ismeri el bűneit, és nem jut el a megtisztulásig.
Szintén dramaturgiai hiba, hogy miért nem tudjuk meg, vajon Biszku fogadta-e volna őket, ha nem inkognitóban közelednek hozzá, a látottak ugyanis nem győznek meg arról, hogy valóban ennyire elzárkózó lenne. Tanulságos viszont az a kontraszt, amit a meggyötört arcú túlélők (Fónay Jenő, Balázs-Piri László, Wittner Mária) és kicsattanó Biszku között látunk, hirtelen nagy kételyek merülnek fel bennünk az élet igazságosságát illetően.”
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Kemény, határozott vélemény.
A hangos magyar író fejben bezzegmáshol él. Tíz éve nyitott határokat követel, mert bécsi, berlini és frankfurti fogadásokon látta, hogy az idegen szép.
Szakértők kiszámolták, hogy mekkora marha Szabó Andrea szociológus és „szakértői” csapata.
A Kelet-Európában zajló konfliktusok kapcsán jelenleg három forgatókönyv képzelhető el: egy rossz, egy sokkal rosszabb és egy reményt keltő.
Orbán Balázs sem hagyta szó nélkül az égbe kiáltó önellentmondást.
