„Tudjuk és látjuk, hogy mindketten nagy munkabírású, komoly életutat bejáró személyiségek. Mégis: Sólyom László jogtudósi pályafutásával, Kádár-kori ellenzéki mozgalmárkodásával és a rendszerváltáskor betöltött szerepeivel alkalmasabbnak tartjuk a rendszerváltás utáni Magyarország államfőségére, mint az előző rendszerben miniszterhelyettesi rangot is viselő Schmitt Pál.
A leendő államfő valószínűleg ugyanabba a kedves bácsi integet az erkélyről típusú szerepbe fogja visszahelyezni az elnökséget, ami a Sólyomot megelőző elnökökre jellemző volt. Ez persze kényelmesebb az aktuális kormányzatnak. Ahogy annak a kérdésnek a megválaszolatlanul hagyása is: ha 2005-ben jó volt a Fidesznek és Orbán Viktornak a jogászprof, akkor öt évvel később miért állnak el az újrajelölésétől? A válasz sajnos nem más, mint a hatalom és a politika vaslogikája.
Sólyom Lászlót személyesen nem ismerem. Schmitt Pállal már volt alkalmam találkozni és beszélgetni. Sólyom László több megnyilvánulása, megszólalása kellemetlen másoknak. Schmitt Pál mindig kellemes előadó, beszélgetőtárs. Sólyom jogelvekhez ragaszkodik, nem akar megfelelni és együttműködni. Schmitt Pál mindig is lojális, megértő, együttműködő volt másokkal, másokhoz. Sólyom annyi évtized után sem szereti a nagy nyilvánosságot, a rivaldafényt. Schmitt Pál sportolói pályafutása óta hozzászokott a szerepléshez, és kedveli az élet napos oldalát. Sólyom rideg, szikár jogtudós, aki az elmúlt húsz év legnehezebb időszakában tartotta magát az államfői méltósághoz, a korábban megszabott alkotmányos keretekhez. Schmitt Pál tartani fogja magát a leendő új alkotmányban megszabott keretekhez.
Pikáns apróság a végére: az alkotmány szerint az elnökjelölést az Országgyűlés elnökénél kell a szavazás elrendelése előtt benyújtani. A Fidesz tehát Schmitt Pálnak fogja benyújtani Schmitt Pál jelölését.
Orbán Viktor döntött. Schmitt Pál lojális lesz a döntéshez.”