Próbálom komolyan venni ezt a böszmeséget, de nem tudom

„Ha abban reménykedhetnénk, hogy nem gondolja komolyan, akkor legyinthetnénk is rá. Esetleg gúnyolódnánk rajta, jólesően kiröhögnénk. De attól tartok, komolyan gondolja. Hisz benne.

Forradalom volt szerinte. Hát hogyne. Mi a bánattól lett volna itt forradalom?! Azért, mert a választók nagyjából annyian szavaztak 2010-ben a Fidesz-KDNP-re, mint 1994-ben, 2002-ben, és 2006-ban az MSZP-re és az SZDSZ-re együtt? A későbbi kormányzókra akkor és most is nagyjából kétmillió-hétszázezer ember adta le a voksát. Mi ez a hihetetlen önimádat?

A leendő miniszterelnök úgy viselkedik, mint azok a fiatal fiúcskák a konditeremben, akik három edzés után már úgy járnak és kelnek, mintha hatalmas bicepszeiktől nem tudnák testük mellett tartani karjaikat és le-föl vonulgatva azt sugározza egész lényük: erős vagyok, erős vagyok... Mi az, hogy erős? Szuper erős! Na és szép is.”