Újabb kulcstéma bukkant elő a kampányban: ebben a Fidesz köröket ver a Tiszára
Ráadásul ennek kapcsán az elemző szerint „a mi életünkről, pénztárcánkról, anyagi lehetőségeinkről és perspektívánkról van szó”.
A kettős állampolgárság és a felvidéki magyarok
2010. május 12. 09:41
Az egyik legalapvetőbb kérdés mégis az, szükség van-e rá? Ha nem jár valamilyen megfogható jogbővüléssel, akkor minek?
2010. május 12. 09:41
„Napjaink egyik forró témája a kettős állampolgárság kérdése. A megalakuló magyar kormány több politikusa is megszólalt, és valamennyien egyértelműen kiálltak a magyar állampolgárság megadása mellett. Természetesen még több részletkérdést kell tisztázni, de ilyen nyilvánvaló elkötelezettség után már nem lehet visszakozni.
A részletkérdések azonban fontosak. Szlovákiai magyar részről jelenleg az merül fel, hogy meg kellene várni az itteni választások eredményét, hogy ne válhasson a kettős állampolgárság kampánytémává. Az ellenérv erre az, hogy Magyarországnak nem lehet valamennyi környező ország minden fontos belpolitikai eseményéhez igazítania ezt a Kárpát-medencei magyarság összességét érintő döntését. Szlovákiában a magyar kártya mindig is téma volt, aktuálisan éppen a kerek Trianon-évforduló miatt.
További érdekes felvetés, hogy mi lesz a magyarigazolványokkal, amik a külhoni magyarok részére megalkotott kedvezmények körét jelentette? Ha tulajdonosai esetleg magyar állampolgárságot is kapnak, továbbra is jogosultak lesznek a kedvezményekre?
Az egyik fontos probléma azonban az, mire jogosít majd a külhoni állampolgárság. A válasz akár egyszerű is lehetne: arra, amire az eddigi kettős állampolgárság. De hogy ne kerüljük meg a kérdést: jár-e illetve járni kellene majd szavazati joggal is? A magyarországi válasz erre általában az, hogy nem. Ahhoz életvitelszerűen kellene Magyarországon lakni.
Az egyik legalapvetőbb kérdés mégis az, szükség van-e rá? Ha nem jár valamilyen megfogható jogbővüléssel, akkor minek? Nos, erre a kérdésre nehéz a válasz. Tudjuk, hogy a kettős állampolgárság intézménye bevett gyakorlat. Tulajdonképpen minden demokratikus ország, Magyarországot és Szlovákiát is beleértve, alkalmazza. Mi több, ezt a kérdést már többször megválaszolták: ez egy szimbolikus lépés. A magyar állampolgárságtól jogi úton fosztották meg több millió tulajdonosát, saját akarata ellenére. A tervezett lépés ugyanakkor demokratikus is, hiszen nem lesz kollektív. Csak az kapja meg, aki igényli.
A problémának van magyarországi és magyarságon belüli vetülete is. Magyarországon 2004-ben volt egy népszavazás. Azóta a kettős állampolgárságot ellenző pártok már módosították véleményüket. A magyarországi közvélemény egy része azonban továbbra is másként látja a kérdést. Fél attól, hogy a külhoni magyarok választási jog révén beavatkozhatnak a magyarországi politikai életbe, illetve jogosultként bizonyos szociális ellátásokra lennének jogosultak. Azaz, a magyarországi adófizetők pénzén jutnának előnyökhöz.
A kettős állampolgárság kérdésénél általában Magyarország és a környező államok viszonyát szokták vizsgálni, a magyarságon belüli véleménykülönbségek már kevesebb publicitást kapnak. A legjobb az volna, ha olyan megoldás születne, amelyet az összmagyarság lehető legszélesebb csoportjai támogatnának, és hogy a végső megoldás a lehető legkevésbé terhelje meg a magyarországi költségvetést. Az állampolgárságnak azért mégis csak akkor van valamilyen értelme, ha valamiféle többletjog is járul hozzá. Tanulni vagy egészségügyi ellátást igénybe venni viszont már eddig is lehetett. Nagy a valószínűsége annak, hogy az esetleges többletjog mégis a választói jog lesz. Ebben az esetben a külhoni magyarság is dilemma elé kerül: mennyire tartozik rá a magyarországi pártpolitikai helyzet, mennyire kötelessége, hogy részt vegyen benne?
A magyarigazolvány és a kettős állampolgárság esetében napi szinten, de a magyar alkotmányban elvi szinten is meg van fogalmazva, hogy az anyaország felelősséget vállal az összmagyarság ügyében. Ilyen formában nincs leírva, de mégis helyénvaló lenne kijelenteni, hogy a határon túli magyaroknak is csak olyan mértékű anyaországi segítséget szabad elfogadniuk, amely nem ró túlságosan nagy terheket a magyar költségvetésre, és nem avatkozik be a magyar belpolitikába az őket megillető mértéken túl.
Amennyiben a kettős állampolgárság mégis szavazati joggal járna, az lenne a legjobb, ha a külföldi magyarok önkéntesen távol maradnának a magyarországi urnáktól. Ha pedig valamilyen szociális kedvezmény járulna az állampolgársághoz, ezt csak valóban indokolt esetben vennék igénybe.”
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Közeledik a nagy nap: az elemző szerint ezért nyerheti meg a Fidesz a választást
Előkészítették a terepet Brüsszelben: már tudják, mikor fogják megkörnyékezni Orbánt
Nagyon kellene már Ukrajnának az a 90 milliárd euró.
A realizmus útja a békéhez: túl az ukrajnai háborún – Lehetséges forgatókönyvek és remény Európa számára
A Kelet-Európában zajló konfliktusok kapcsán jelenleg három forgatókönyv képzelhető el: egy rossz, egy sokkal rosszabb és egy reményt keltő.
Von der Leyennek leesett az álla, amikor meglátta a műholdfelvételeket: az Európai Bizottság Magyarország mellé állt
Fico Párizsban egy nukleáris energetikai tanácskozás alkalmából folytatott megbeszélést folytatott Ursula von der Leyennel.
Magyarországnak is üzent az Európai Bizottság: nincs itt semmi látnivaló, nem kell aggódni
Nem észleltek veszélyt.
Von der Leyen könyörgésére vár Putyin: Magyarország már rég megkapta azt, amire az Európai Unió csak vágyik
A nemzetközi helyzet fokozódik.
Óriási siker: a szlovák rendőrség leállította a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezői ellen folytatott eljárást
A hatóság elutasította a felvidéki magyar politikusok önfeljelentését.
Közölték a feltételeiket: az ukrán gazdák követelései veszélybe sodorhatják a magyar gazdákat
Ukrajna uniós csatlakozása esetén azonnal élnének minden előnnyel, de az elvárások teljesítéséhez tíz év haladékot kérnek.
Ezek az emberek szégyent hoznak a hazájukra és a nemzetükre
Ezek az eszmék egyszer már pusztulást hoztak Magyarországra.
Összesen 20 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
fizimókus
2010. május 12. 21:22
Mégis, ki a magyar? Árpád népéig kár visszanyúlkálnunk, arról lekéstünk. Akadnak azonban olyan emberek, akiknek a dédapja 100 éve Magyarországon élt. Ez akarata ellenére 90 éve megváltozott, és sok millió ilyen dédapával megtörtént ez. Azóta a második, harmadik generáció nő fel magyar "nemzetfolytonosságban" , tehát minden viszontagság, kirekesztés, gyalázás, megbélyegzés ellenére magyarnak vallja magát, holott megkönnyíthetné az életét. De nem. Ezek az emberek már bizonyították, hogy magyarok.
Jó kérdés, hogy a "kérnie kell" és "megkapja" az állampolgárságot között az "és " mit is takar... opportunista külföldieket, hiszen ezzel is riogatnak, vagy magukat magyarnak valló magyarokat. Részemről, ha ez utóbbiak akarják, szavazhatnak is, többet tettek a magyarság fennmaradásáért, a magyar hagyományok, nyelv, kultúra életben tartásáért mint én...
Válasz erre
0
0
apuci
2010. május 12. 17:23
Elég furcsa, hogy itt senki nem említi ennek a helyzetnek a létrejöttét, mármint azt, hogy nem Magyarország mondott le a saját területeiről, hanem egy, a mai jog szerint abszurd döntés következménye az ami jelenleg megoldásra vár. Határainkon túl honfitársaink nem lemondtak az állampolgárságukról, hanem, mondjuk ki hadizsákmányként földjeikkel, házaikkal és minden vagyonukkal a szomszédos országok tulajdonaivá váltak. Az az egykori kommunista és a jelenlegi/letűnt szocialista-liberális rendszer vesszőparipája, hogy a határon túliak akármilyen haszon reményében szeretnének Magyar állampolgárságot. A magyar állampolgársághoz nekik joguk van, nem szociális ellátás miatt, nem szavazati jog miatt, hanem azért mert ez jár nekik. Nem mondtak le róla, nem hagyták hátra a saját földjüket, hanem elvették tőlük. Az már ismét egy másik dolog, hogy szociális ellátás, szavazati jog kinek jár. Ez a kormányzó többség döntése. Mindenesetre azt ne mondja senki, hogy a határainkon túl élő magyarságra nincs hatással az, hogy Magyarországon milyen kormány van. Elég szembetűnő a Szlovák példa. Azelmúlt nyolc évben egy, a saját határain belül rendet tartani képtelen kormány ült a parlamentben, ennek következménye, hogy a felvidéki magyarsággal az történt ami. Igen is hatással van minden magát magyarnak valló emberre az, hogy hogyan alakul a belföldi helyzet. Ilyen alapon joguk van beleszólni is abba ami itt történik. De itt rengeteg pro és kontra véleményt fel lehet hozni.
Válasz erre
4
0
Vhailor
2010. május 12. 11:19
Hát ja ... felvidéki "liberális", amolyan "hidas", kutyafüle-macskafarka vélemény.
Ezeket az ürgéket nem kell komolyan venni, úgy sem mennek semmire, akármennyire tömik őket ki pénzzel.
Meg kell adni oszt kész. A románok megadták több 100 000 embernek mindenféle vita nélkül. Ők jobban értik, hogy mi a nemzeti érdek, a magyaroknak is fel kellene hagyni azzal, hogy az "európaiságot" a "demokráciát" erőltetik minden áron. Kövessük inkább csak a saját nemzeti érdekeinket.
Válasz erre
9
1
drienovác
2010. május 12. 10:24
anno meg oda voltak a dec. 5-én
mi is
ezért kell, hogy lehetőségük legyen megkapni, ami az övék
ha nem kell, nem kell - ez az ő döntésük lesz
Válasz erre
9
0