A remény szikrája

„Szokatlan választási kampányon van túl Magyarország. Míg a pártok általában a lehető legjobb programokkal próbálnak egymáson túltenni, és kínosan ügyelnek arra, hogy a tartalom terén ne süljenek fel, a legutóbbi magyar választási kampány ezen általános tapasztalatok ékes ellenpéldája. 

Ezen kampány a tekintetben is egyedülállónak tűnik, hogy több résztvevő már előzetesen kiesett a versenyből, vagy legalábbis meglehetősen lejáratta magát. Még mielőtt bármi elindult volna, a rendszerváltó SZDSZ szabályszerű harakirit követett el. A másik régi rendszerváltó párt, az MDF is csak kicsit várt ezzel tovább, de aztán annál alaposabban, rögtön két karddal esett magának: konkrétan Bokros Lajossal és az SZDSZ-szel. A harmadik régi párt, az MSZP, a jelek szerint nem lépett a teljes önmegsemmisítés pályájára, dilettáns személyzeti és kommunikációs politikája mindazonáltal azt sugallta, hogy nem jó eredményt céloznak meg a választáson.

Versenytársai ambíciótlansága mellett a későbbi győztes Fidesznek sem volt igazán kedve, hogy intenzíven belevesse magát a kampányba. A Fidesz miniszterelnök-jelöltje, Orbán Viktor egy nyilvános vitára sem méltatta vetélytársait. Sőt, el kellett viselnie azon folyton hangoztatott kritikákat, miszerint pártjának nincs programja. Ám az, hogy a Fidesz nem tartotta szükségesnek, hogy közvetlen szópárbajba elegyedjen ellenfeleivel, nem feltétlenül az arroganciára vagy a gőgre vezethető vissza.”