Gyere hozzánk podcastet készíteni!
Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!
Tanult tehetetlenség
2010. február 11. 09:24
A nemzetet könnyen rá lehetett venni, hogy engedjen a szociál-liberális maszlag ragacsos csábításának.
2010. február 11. 09:24
„A két évtizeddel ezelőtti eufória átmenetinek bizonyult, 1998 és 2002 között viszont fölsejlett egy cselekvő Magyarország képe. A demokratikus nemzet azonban még csak 12 éves volt, és talán túl sok résztvevői kreativitást várt el tőle a polgári kormány. Könnyen rá lehetett venni, hogy engedjen a szociál-liberális maszlag ragacsos csábításának: az összetétel első tagja a gondoskodás, a második pedig a szabadság illúziójával kísértett.
A gondoskodást viszont igen hamar feledhettük, maradt helyette az öngondoskodás hangoztatása; persze, azok hangoztatták ezt, akik már idejekorán öngondoskodtak magukról a régi tagsági igazolványokkal zsebükben, illetve internacionálés »fehérgallér-tanfolyamokon« sajátíthatták el az offshore tranzakciókat. A szabadságból pedig szabad rablás lett, másrészt a liberalizmus álcájába burkolt szabálytalanság, melyből azok húzták a legnagyobb hasznot, akik egyébként sem tudnak a szabályoknak megfelelni.
Az ország közben visszatanulta a tehetetlenséget, meglehetősen irracionális volt a helyzete, hiszen elvileg demokráciában élt, de őt mint démoszt senki nem képviselte (persze, itt nem arra az alapítványra, és nem is más, ítélkezési szakaszba érkezett alapítványokra gondolok). Egyre nőtt szorongása, a kiemelkedő képességeket legyőzte a vegetatív labilitás, december 5-éből gyásznapot kreált, az agyát igyekeztek teljesen lebutítani, de annyira azért nem, hogy ne tudja teljesíteni a kétszintű érettségit. Mert volt ugyebár egy népszavazás és egy EP-képviselő-választás.”
A gondoskodást viszont igen hamar feledhettük, maradt helyette az öngondoskodás hangoztatása; persze, azok hangoztatták ezt, akik már idejekorán öngondoskodtak magukról a régi tagsági igazolványokkal zsebükben, illetve internacionálés »fehérgallér-tanfolyamokon« sajátíthatták el az offshore tranzakciókat. A szabadságból pedig szabad rablás lett, másrészt a liberalizmus álcájába burkolt szabálytalanság, melyből azok húzták a legnagyobb hasznot, akik egyébként sem tudnak a szabályoknak megfelelni.
Az ország közben visszatanulta a tehetetlenséget, meglehetősen irracionális volt a helyzete, hiszen elvileg demokráciában élt, de őt mint démoszt senki nem képviselte (persze, itt nem arra az alapítványra, és nem is más, ítélkezési szakaszba érkezett alapítványokra gondolok). Egyre nőtt szorongása, a kiemelkedő képességeket legyőzte a vegetatív labilitás, december 5-éből gyásznapot kreált, az agyát igyekeztek teljesen lebutítani, de annyira azért nem, hogy ne tudja teljesíteni a kétszintű érettségit. Mert volt ugyebár egy népszavazás és egy EP-képviselő-választás.”
Utánajárás helyett szájbarágás: a 444 és a baloldal nem érti a jobboldal szellemi mélységeit és magasságait, csak heherészik, és semmibe veszi a saját olvasóit is
A 444-es szerző azzal próbálkozott, hogy „a szcénával kapcsolatban antropológiai jellegű érdeklődést mutató olvasók” számára „összeszedje”, hogy „kifélék-micsodák az új posztfideszes lapok, és mire számíthatunk tőlük.” Jelentem, a vállalt feladat csak töredékesen sikerült.
Nem Krausz Ferenc írása lesz az, amire a mostani kormánypárt felbőszült támogatói odafigyelnek
A higgadtabbak azért talán igen.
A szabósegéd is megoldotta
Jut eszembe, az ÁVH (mely 1948-ban épp ilyentájt, szeptember elején alakult) vezetőjének, Péter Gábornak sem volt jogi végzettsége.
Ebben a kérdésben teljes súllyal és mellszélességgel, a lehető leghatározottabban, minden kétséget kizáróan a drága Miniszterelnök Úr mellett állok
Szeretném jelezni.
Tudom, hogy sem magamnak, sem Unger Annának nem teszek jót azzal, ha a leköpdösése helyett tisztességes, tárgyilagos elemzésben kívánom részeltetni
De azért megpróbálkozom ezzel ismét.
Összesen 6 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
silverman
2010. február 11. 12:36
"A liberális gazdaságpolitika kizárólag a befolyás nélküli szabad versenyt preferálja."
Csak az a gond, hogy ilyen nem létezik.
Már az adók, járulékok, állami támogatások stb. is versenyt befolyásoló tényezők. ( A tőke ugye oda megy, ahol nagyobb profit várható.)Túlzottan leegyszerűsítve, amíg állam van, nincs befolyás nélküli szabad verseny. Állam nélkül viszont már káosz lenne, nem verseny, szóval ez az elv zsákutca.
Válasz erre
4
0
röviden
2010. február 11. 12:24
Szavazz Bokrosra, ő majd biztosítja a tisztességes, liberális szabadversenyt. Az utolsó falatért.
Válasz erre
0
0
Obulus
2010. február 11. 10:27
A liberális gazdaságpolitika kizárólag a befolyás nélküli szabad versenyt preferálja.
A politikával összefonódó, korrupt gazdasági szereplők, a tisztességes versenyt gátolják. Sokan, mint Ön is, a liberalizmus nyakába akarják varrni a gazdasági korrupciót. Ennek pont az ellenkezője az igaz. A liberalizmus és a tisztességes szabad verseny hiánya az, ami okozza a bajokat.
Válasz erre
1
3