Vitéz Somogyváry Gyula: a „javíthatatlan jó ember”, akit a Gestapo és az ÁVH is elhurcolt
Októberben érkezik a kommunizmus által eltörölni szándékozott polgári irodalom egyik nagyjának kiadatlan első világháborús írásait bemutató könyv.
Ft
Ft
26°C
16°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025 AKTA
Pénzügyi beszámolók AKTA
Tusványos 2025 Előfizetés
09. 14.
vasárnap
Sztálinizmus - kettős mérce nélkül
2010. február 25. 11:30
Sajnos mind a mai napig él az a gondolat, hogy volt a jó Lenin és a rossz Sztálin.
2010. február 25. 11:30
„Egy orosz újságíró hosszabb beszélgetést folytatott Molotovval, és ezt meg is jelentette Negyvenkét beszélgetés Molotovval címmel. Molotov volt az a személy, aki szinte mindenkinél jobban ismerte Sztálint és Lenint. Molotov szerint Lenin sokkal-sokkal keményebb volt mint Sztálin. Nem felejtem el, mondta Molotov, hogy szidta, korholta Lenin Sztálint liberalizmusáért és jószívűségéért.
De ez a vélemény sajnos nem talált talajt, és mind a mai napig szerencsétlen módon él az a gondolat, hogy volt a jó Lenin és a rossz Sztálin. Meg kell állapítanunk tehát, hogy ez egy teljesen téves felfogás.
A következő kérdés persze az, hogy miért vagyunk inkább tudatának a náci atrocitásnak, mint a kommunizmus rémtetteinek?
Ugye ismerik Stéphane Courtois francia szerző hét évvel ezelőtt megjelent munkáját, A kommunizmus fekete könyvét. Courtois ebben a könyvben azt a becslést teszi, hogy a kommunizmus áldozatainak száma 85 és 100 millió közé tehető és Hitlernek sem száradt ennyi emberi lény élete a lelkiismeretén.
Hét okot tudok felsorolni arra, azt hiszem, hogy miért is tudunk sokkal többet a nácizmusról, mint a kommunizmusról. Az első ok talán az, hogy a kommunizmus mindig azt hirdette, hogy a nyugati civilizáció legjobb értékeit próbálja eljuttatni a világnak, és nemcsak eljuttatni, hanem javítani is ezeken. A kommunizmus papíron mindazt kínálta, amiről a nyugati gondolkodók álmodtak, vagyis a szabadságot és a társadalmi és szociális igazságosságot. Ennek legfontosabb eszköze a magántulajdon eltörlése volt a kommunista szemekben. A kommunista gondolkodás azt mondta tehát, hogy a termelőeszközök államosítása, társadalmi tulajdonba vétele megszabadítja majd az egyszerű embert attól, hogy a fizikai igényeikkel kelljen küzdenie, és sokkal fontosabb, érdekesebb szellemi dolgokkal tud foglalkozni, miközben megvalósul a kommunizmus. És megvalósul a teljes egyenlőség is, mert senki sem tud többre szert tenni, mint a másik, hiszen minden termelőeszköz az állam kezében lesz. A nyugati intellektueleket mindenütt vonzotta a teljes szabadság és a teljes egyenlőség megvalósulásának gondolata. A kommunizmus tehát egy ősidők óta élő, és végig a történelem folyamán fel- felbukkanó és nagyon népszerű, békét és boldogságot kínáló utópiának volt a legújabb változata.
Ugyanakkor a náci ideológia barbár volt, egyedi volt, embertelen volt, és valóban az emberi fajt magát olyan beteges, embertelen módszerrel akarta megújítani, ami Nyugaton addig ismeretlen volt. Tehát elvetették az értékeket, az ismert humanista gondolatokat, és tettben és gondolkodásban egyaránt erre törekedtek, és nagyon kevés, bár akadt néhány, de mégis nagyon kevés olyan ideológus, filozófus volt, aki valóban rabja lett ennek az eszménynek. A földrajzi helyzet is belejátszott ebbe, hogy Németország Európa szívében fekszik, és a nyugati civilizáció egyik legfontosabb országa volt. Oroszország kívül feküdt ezen a területen, nem volt közvetlen kapcsolata, és éppen ezért gyakorlatilag nem is volt igazán lényeges a Nyugat számára. Németország a szomszédban volt, tehát közvetlen veszélyt jelentett, míg Oroszország csak egy távoli egzotikus világnak számított inkább.”
De ez a vélemény sajnos nem talált talajt, és mind a mai napig szerencsétlen módon él az a gondolat, hogy volt a jó Lenin és a rossz Sztálin. Meg kell állapítanunk tehát, hogy ez egy teljesen téves felfogás.
A következő kérdés persze az, hogy miért vagyunk inkább tudatának a náci atrocitásnak, mint a kommunizmus rémtetteinek?
Ugye ismerik Stéphane Courtois francia szerző hét évvel ezelőtt megjelent munkáját, A kommunizmus fekete könyvét. Courtois ebben a könyvben azt a becslést teszi, hogy a kommunizmus áldozatainak száma 85 és 100 millió közé tehető és Hitlernek sem száradt ennyi emberi lény élete a lelkiismeretén.
Hét okot tudok felsorolni arra, azt hiszem, hogy miért is tudunk sokkal többet a nácizmusról, mint a kommunizmusról. Az első ok talán az, hogy a kommunizmus mindig azt hirdette, hogy a nyugati civilizáció legjobb értékeit próbálja eljuttatni a világnak, és nemcsak eljuttatni, hanem javítani is ezeken. A kommunizmus papíron mindazt kínálta, amiről a nyugati gondolkodók álmodtak, vagyis a szabadságot és a társadalmi és szociális igazságosságot. Ennek legfontosabb eszköze a magántulajdon eltörlése volt a kommunista szemekben. A kommunista gondolkodás azt mondta tehát, hogy a termelőeszközök államosítása, társadalmi tulajdonba vétele megszabadítja majd az egyszerű embert attól, hogy a fizikai igényeikkel kelljen küzdenie, és sokkal fontosabb, érdekesebb szellemi dolgokkal tud foglalkozni, miközben megvalósul a kommunizmus. És megvalósul a teljes egyenlőség is, mert senki sem tud többre szert tenni, mint a másik, hiszen minden termelőeszköz az állam kezében lesz. A nyugati intellektueleket mindenütt vonzotta a teljes szabadság és a teljes egyenlőség megvalósulásának gondolata. A kommunizmus tehát egy ősidők óta élő, és végig a történelem folyamán fel- felbukkanó és nagyon népszerű, békét és boldogságot kínáló utópiának volt a legújabb változata.
Ugyanakkor a náci ideológia barbár volt, egyedi volt, embertelen volt, és valóban az emberi fajt magát olyan beteges, embertelen módszerrel akarta megújítani, ami Nyugaton addig ismeretlen volt. Tehát elvetették az értékeket, az ismert humanista gondolatokat, és tettben és gondolkodásban egyaránt erre törekedtek, és nagyon kevés, bár akadt néhány, de mégis nagyon kevés olyan ideológus, filozófus volt, aki valóban rabja lett ennek az eszménynek. A földrajzi helyzet is belejátszott ebbe, hogy Németország Európa szívében fekszik, és a nyugati civilizáció egyik legfontosabb országa volt. Oroszország kívül feküdt ezen a területen, nem volt közvetlen kapcsolata, és éppen ezért gyakorlatilag nem is volt igazán lényeges a Nyugat számára. Németország a szomszédban volt, tehát közvetlen veszélyt jelentett, míg Oroszország csak egy távoli egzotikus világnak számított inkább.”
A Kirk-gyilkosság félreérthetetlen üzenet mindenkinek: kussolsz vagy meghalsz
A baloldaliság, a marxizmus és mindaz, ami belőle kinőtt, a terror és az erőszak bölcsője.
Nincs vége a magyar–portugálnak, határozott üzenetet küldtek a szurkolók
Biztosan lesz még folytatása a történetnek.
Kirk sajnálatos halála szolgáljon elrettentő példaként, hogy hova vezet a balliberális médiumok megállás nélküli hergelése
Külföld
Ha nem lenne büntetőjogi következménye, a magyarországi elvtársak is zokszó nélkül megtennék ugyanezt.
Hamis próféták kora
Soha nem értettünk meg ennyit a teremtés csodájából, mégsem tagadtuk soha ennyien az alkotót.
Feljelentették Bayer Zsoltot: kiverte a biztosítékot az, amit Krúbiról írt
A feljelentő szerint Bayer írásának utolsó bekezdése explicit fenyegetéseket tartalmaz Krúbi ellen.
„Azt mondják, én EVANGELIZÁLTAM a Fideszt” – Eperjes Károly a Hotel Lentulaiban
Belföld
A Hotel Lentulai vendége ezúttal Eperjes Károly Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező volt.
Rémületes álmot látott a közgazdászprofesszor: Magyarország, Lengyelország és Szlovákia megbukott – ahogyan az USA is
Dani Rodrik Latin-Amerikában, Afrikában és Ázsiában keresné a jogállamiság új példaképeit.
Összesen 16 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
tevevanegypupu
2010. február 25. 22:19
Gyorsan lekerult Gereben Agnes irasa, de amit Leninrol es az oktoberi forradalomrol ir az bizony igaz volt. Nalunk pedig talan meg mindig el egy kis Lenin nosztalgia..pusztan csak azert mert Lenint Sztalin iktatta ki fokozatosan a forgalombol, ezert csak jo ember lehetett.(:
Válasz erre
0
0
crm114
2010. február 25. 20:24
Eszmék így, értékek úgy, értelmiségiek képzelete amúgy, gondolja Pipes. Közben meg volt egy történelem, amihez mindennek nem sok köze volt.
Válasz erre
0
0
Öreg
2010. február 25. 17:51
A két kóros eszme és gyilkos képviselői egy magból keltek ki. Hitlerék elvesztették a háborut, igy nem élhették meg, hogy reform-nácizmussal kiabálják tele a világot, mint szövetséges-ellenséggé váló- kommunista testvéreik. Sokat tanultak egymástól. Hitler gyorsabban nőtte tul korlátait és ez lett a veszte! Nem alakitott ki a müvelt világban -hasznos idiótának nevezett- értelmiségi /megfizetett/ támogatói kört. De kártékonyságukban a versenyük állása holtverseny! Még hozzá sok 10 és százmilliós halottal és többszázmillió megnyomoritott emberrel. És sajnos a megnyomoritók leszármazottjai -szerzett jog gyanánt- még mindig uralkodni-élősködni- akarnak felettünk!
Válasz erre
3
1
slomovicz
2010. február 25. 15:46
A fasizmus és a kommunizmus azonos, emberi tartalom nélküli, csak a gyülöletre mint legfőbb emberi tulajdonságra épitő, rendszerek. Érdemes és ajánlom megnézni a "Soviet Story" cimű kétórás ameriaki dokumentum filmet. Az iskolákban kötelező anyaggá tenném. Azelőtt nem tudtam pedig korabeli filmészletek és dokumentumok tanusítják hogy Sztálin meghivta a gestapót a gulágokba módszertani oktatásra. Erről szerződések vannak Moszkvában. Nem tudtam hogy Marx korai irataiban legálisnak , helyesnek tartotta emberek- osztályellenség módszeres kiirtását. Elvtársak - nem kellene ezekre büszkének lenni!!!
Válasz erre
5
1