„»Kis különbség, kis változás, nagy különbség, nagy változás« - igazította mondandóját Orbán Viktor aranylábú sporttársának szavai hoz múlt heti évértékelőjén. A Fidesz elnöke így utalt pártja és az MSZP közti küzdelem lehetséges kimenetelére és annak következményeire. A politikus ezzel elsősorban saját híveit akarta trenírozni. Közülük is azokat, akik - már most a markukban érezvén a győzelmet - esetleg nem érzik égető szükségét, hogy tűzön-vízen keresztül elmenjenek szavazni. És akiken alkalmasint a lehetséges és kívánatos arányú diadal múlhat.
Szocialista és liberális füllel hallgatva Orbán ezzel a kétharmados többség rémképét festette a falra. Melynek birtokában úgymond kényére-kedvére átszabhatja az Alkotmányt, saját képére és hasonlatosságára alakíthatja át az államfői tisztséget, és parlamentáris diktatúrát vezethet be.
Más, jóhiszemű értelmezésben a Fidesz elnöke ezzel a demokrácia velejét fejezte ki egyetlen keresetlen hasonlatban. Ha ugyanis a »választók közös bölcsessége« úgy dönt, hogy kétharmad, akkor az bizony kétharmad; és egy pártnak adott esetben nemcsak joga, hanem kötelessége is élni a nép által ráruházott joggal - és persze felelősséggel.”