A nap, amikor kiengedtem az NDK-sokat

2009. augusztus 24. 08:38

A cinikus magyar kádári-kispolgári tömegektől egy világ, a hithűség világa választotta el az SED-állam kollektivizmusban és internalizált félelemben utazó állampolgárait

2009. augusztus 24. 08:38
Mindig utáltam az NDK-t, mindig a szovjet blokk legszovjetebb államának tartottam. Ezek soha nem dolgozták fel a III. Birodalmat, inkább vörösre festették, és megtanultak együtt élni vele. Sehol másutt nem találkoztam az agresszorral azonosuló kispolgár rendpárti, verbálisan sem lázadó típusának annyi példányával, annyi totálisan életidegen, autoriter figurával, mint ott. Wolf Biermann írja valahol, hogy sokszor elég folyékony az átmenet az engedelmesség és a lázadás között – ezzel a dilemmával azonban valószínűleg igen kevés keletnémetnek kellett szembesülnie. 

A szintén konformista, de cinikus magyar kádári-kispolgári tömegektől egy világ, a hithűség világa választotta el az SED-állam kollektivizmusban és internalizált félelemben utazó állampolgárait, akik az individualizmus csúcsaként egyéniesre festették a Trabi tetejét, és akik csak ’89 őszén, amikor már szabad volt, üvöltötték, hogy le a Stasival, és hogy ők a nép (
Wir sind das Volk"); ez egyébként még igaz is volt. Előbb gyorsan bátrak lettek, aztán átmentek népibe (Wir sind ein Volk"), majd a határ túloldalán felvették a 100 DM üdvözlőpénzt. 

Döbbenetes, de még alternatív vendégeim gondolataiban is felbukkant a sok államilag sulykolt hazugság:
jó, jó, de nálunk azért mindenkinek van lakása"; sok a hiba, de van munkánk, bölcsibe adhatjuk a gyerekünket"; azért nem sok mindenkinek van olyan fejlett és ingyenes egészségügyi ellátása, mint nekünk", stb. Őrület, de volt benne rendszer, pontosabban bennük volt a rendszer. Éjszakákon át beszéltünk erről, a két Németországról, a távozás és a maradás moráljáról – nem sejtve, hogy csak hetek vannak hátra a fal leomlásáig.

Seres László: A nap, amikor kiengedtem az NDK-sokat (Hírszerző)

Összesen 1 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
imres
2009. augusztus 24. 19:52
Döbbenetes, de még alternatív vendégeim gondolataiban is felbukkant a sok államilag sulykolt hazugság: „jó, jó, de nálunk azért mindenkinek van lakása"; „sok a hiba, de van munkánk, bölcsibe adhatjuk a gyerekünket"; „azért nem sok mindenkinek van olyan fejlett és ingyenes egészségügyi ellátása, mint nekünk", stb. Őrület, de volt benne rendszer, pontosabban bennük volt a rendszer. írja Seres. Aki egy-két napig bekukkant a baloldal legnagyobb pártjának fórumaira, szintén ezekkel az érvekkel találkozik. De ők modern szociáldemokraták és megkajálnak mindent, amit az éppen aktuális pártvezető kinyilatkoztat. Ha nem lesz adócsökkentés, úgy is jó, ha lesz úgy is jó.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!