Hogy létezik, hogy Cristiano Ronaldo még mindig bírja? Szakembert kérdeztünk!

Az élsport „nyugdíjkorhatára” egyre inkább kitolódik az olyan kontaktsportokban is, amelyeknél korábban legfeljebb néhány veterán vasember akadt a legmagasabb szinteken, amolyan extrém példaként – mint az 53 évesen a mai napig aktív cseh jégkorongozó Jaromír Jágr vagy a futballistáknál Cristiano Ronaldo. A két kiragadott személy esetében közös, hogy unikális pályafutásukban hasonló tényezők játszanak alapvető szerepet. Nem tagadják, felmenőiktől szerencsés géneket örököltek, emiatt kevésbé sérülékenyek, ám azt is hangsúlyozzák, ez önmagában mit sem érne az elképesztő mennyiségű és minőségű kondicionális edzés, rekreációs-regenerációs tevékenység és szigorú étrend nélkül. 

Mindennek az alapja az egészségtudatosság 

„Ott dől el minden, hogy kit mennyire viselnek meg vagy kerülnek el a sérülések. Egy sportolónak a sérüléslistája alapján jó eséllyel már a pályája elején-közepén meg lehet jósolni, hogy mekkora sansza van a hosszú karrierre. Tudatosan sokat lehet tenni érte a megfelelő edzéstechnikával, az étkezésre való odafigyeléssel, a regenerációval, illetve a környezeti ártalmak minimalizálásával” – sorolja megkeresésünkre Szelid Zsolt sportkardiológus, egyetemi docens, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) orvosi bizottságának elnöke. 

„Éljünk úgy, hogy az esélyét se adjuk meg az olyan betegségek kialakulásának, mint a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség. Másoknak sem javallott, az élsportolóknak pedig egyenesen tilos a dohányzás, nagyobb mennyiségű szeszes ital fogyasztása. Azt gondolnánk, nem is kell hangsúlyozni, de az élet sokszor cáfolta már ezt. Vagy ott vannak a stimulánsok, mint amilyen a koffein is. Az még hagyján, de ott van a sportolók – már az egészen fiatalok – körében is tomboló őrület, a snüssz, ez a Skandináviából származó, gyakorlatilag a dohányzást helyettesítő, füstmentes nikotinpárna. Egyesek egyfolytában tömködik be az ínyükhöz, ott egyből felszívódik, felpörgeti őket, s így rohannak be a pályára. A hatása hosszú távon nehezen mérhető, de az biztos, hogy roppant káros. Megdöbbentő, mennyien csinálják.” 

Az élvonalbeli labdarúgó-bajnokság tavaszi rajtja kapcsán körülnéztünk, mi a helyzet a 35 évesnél idősebb játékosokkal az NB I.-ben. Tavaly, 38 évesen 15 góllal a magyar élvonal történetének legidősebb gólkirályaként végzett Böde Dániel. A tőle megszokott stílusban csak annyival kommentálta az eredményt, hogy ez inkább a fiatalok szégyene, mintsem az ő érdeme. Szakértőnkkel megpróbáljuk a tudomány szempontjából, orvosi oldalról megvizsgálni, mely tényezők járulhatnak hozzá egy hosszú, sikeres pályafutáshoz. 

Gyakorlat, rutin és dietetika 

Az idősebb korra elsajátított gyakorlat, rutin óriási előnyt jelenthet – jegyzi meg Szelid Zsolt. „Banális példát mondok, de nézzük meg Cristiano Ronaldot, aki negyven felett is ontja a gólokat. Ennek egyik alapfeltétele a rengeteg pályán kívüli munka és edzés mellett, hogy a pályán nem megy bele semmilyen kockázatos, sérülésveszéllyel járó szituációba: amikor nincs a közelében a labda, jóformán áll, sétál, aztán amikor jön felé, akkor indul be, pontosan tudja, hova fog érkezni, és lendületből csap le rá.” 

Az egyetemi docens elmondása szerint különbséget kell tenni az egyes sportágak, így a kontaktsportok és a ciklikus egyéni sportok között. „A kemény kontaktsportok, az állóképességi sportok, a tisztán izomtömeg-növeléssel járó sportok esetében az idősek sokkal kevésbé tudják tartani a lépést a fiatalokkal. Ez egyszerű biológia: ha a harántcsíkolt izom megnövekszik, vele együtt a szívizom is megnő, s a durva terhelés akár súlyos károsodáshoz vezethet. 

hiszen itt mindenki egyéni tempót diktál, nincs ütközésveszély, ezáltal a sérülés kockázata is lényegesen csekélyebb.” 

A helyes táplálkozás, étrend, dietetika manapság már magától értetődik. Válogatottsági rekorderünk, a 39 éves Dzsudzsák Balázs is életmódot váltott: szigorúan figyel az étrendjére és a táplálékkiegészítők tudatos alkalmazására. 

„A dietetika önmagában is komplex dolog. Az izomépítés alapja a megfelelő fehérjebevitel, de nem feltétlenül kell tisztított fehérjének lennie, a megfelelő húsok bevitelével is nagyszerű eredményeket lehet elérni – magyarázza Szelid Zsolt. – A szénhidrátra a legtöbben szitokszóként gondolnak, hiszen a hétköznapi életben valóban könnyen elhízáshoz vezethet, ám egy élsportolót, akinek lételeme a mozgás, ez sokkal kevésbé fenyeget. Tévedés tehát, hogy egy sportolónak meg kellene vonnia magától a szénhidrátot – észszerű keretek között egyáltalán nem ellenség. Mondhatnám a cukorraktárak megfelelő időben való feltöltését is, és itt nyilván nem a tiszta cukorra gondolok, hanem például tésztafélék jól időzített fogyasztására – az is tudja segíteni a teljesítményt, mondjuk a kerékpárosoknál. Ami pedig a táplálékkiegészítőkkel kapcsolatban kulcsfontosságú: ezekből kizárólag szigorúan bevizsgált készítményeket alkalmazzunk!” 

Türelem és regeneráció 

Az orvos szerint a helyes étkezés mellett nem szabad alábecsülni a megfelelő regeneráció fontosságát. „A regeneráció olyan kulcsszó, amit egyszerűen nem tudok eléggé hangsúlyozni: 

Alapvető fontosságú, hogy adjunk elég időt a testünknek a pihenésre, felépülésre. S ez nem csak a sérüléseket követően igaz: egy ártalmatlannak tűnő lázas betegség után se kezdjünk el rögtön újra sportolni. Nagy baj lehet belőle, extrém esetben rámehet az ember szívére. Nézzük csak meg, a koronavírus-járvány ideje alatt mennyi szívizomgyulladásos eset volt! A megelőzés mellett tehát a türelem is kulcsfontosságú: kizárólag fokozatosan növelt intenzitás mellett szabad visszaépíteni az edzésmunkát, máskülönben magunktól vesszük el az esélyt egy hosszú és fitt karrierre.”

Nyitókép: AFP/Severin Aichbauer