Megéri a kockázat? – veszélyes játékot űznek a világ egyik legnagyobb klubjánál

Az FC Barcelona több mint egy klub (Més que un club) – szól az egyesület szlogenje.

Pláne több mint egy futballcsapat.

A katalán gárdának az idén bajnokságot, Király-kupát és Spanyol Szuperkupát nyerő férfi labdarúgócsapatán kívül is vannak sikeres szakosztályai, mint például a férfi kézilabda- és kosárlabda-együttes, a női futballcsapat, valamint a férfi futsalosok. Nem szükséges gazdasági kutatásokat végeznünk ahhoz, hogy tisztában legyünk azzal, nem ezeknek a csapatoknak a bevételei hozzák a legtöbb pénzt a klub konyhájára, de így is hasonlóan fontos elemei a nagy egésznek, mint a mindig kirakatban lévő férfi futballisták.

Sőt! Az elmúlt években, amikor a férfi futballcsapat krízishelyzetekbe került, és jószerével esélye sem volt arra, hogy felvegye a versenyt Európa legerősebb együtteseivel, a vezetőség akkor is támaszkodhatott a férfi kézilabdázók és a női labdarúgók sikereire, akik 2021 óta három-három Bajnokok Ligája-címet nyertek.

Két évvel ezelőtt a Barcelona hat csapatsportágban is bajnoki aranyérmet nyert

Éppen ezért nem feltétlenül korrekt döntés a klub részéről (és ez nem csak Spanyolországban bántja a csőrét a Barcelona-szurkolóknak), hogy 

Hogy pontosan miről is van szó? A Spanyol Labdarúgóliga (La Liga) szabályrendszere alapján a kluboknak nemcsak a férfi futballcsapatuk, hanem az összes többi szakosztályuk költségvetésével és bérkeretével meg kell felelniük a pénzügyi fair play (FFP) követelményeinek, különben olyan kellemetlenségekkel kell szembenézniük (és ez a mai napig visszatérő probléma a Barca háza táján), mint hogy nem tudják beregisztrálni az új játékosaikat a keretbe.

Mit csinálnak a Barcelonánál? Gőzerővel dolgoznak azon, hogy a férfi labdarúgócsapatot tovább erősítsék – az Espanyol kapusa, Joan García 25 millió euróért érkezett, míg az Európa-bajnok spanyol szélsőért, Nico Williamsért 57 milliót fizetnének az Athletic Bilbaónak –, ezzel tulajdonképpen megvonják a pénzt a többi szakosztálytól, amelyek így idővel elveszítik a legjobb játékosaikat, s ezáltal leszakad(hat)nak az európai élmezőnytől.

Adekvát példa a férfi kosárlabdacsapat helyzete: az együttes 2021 és 2023 között két bajnoki címet nyert, és sorozatban háromszor jutott be az Euroliga négyes döntőjébe (s ott kétszer is érmet szerzett, egy-egy ezüstöt és bronzot), de amióta a vezetőség „meghúzta a nadrágszíjat”, a legrangosabb nemzetközi kupában mindkétszer kiesett a legjobb nyolc között, a bajnokságban pedig tavaly és idén sem jutott be a fináléba (sőt, ebben az idényben már az elődöntőbe sem).

Ezen a nyáron nagy átalakulások várhatók az Európát az elmúlt években többször végigverő férfi kézilabdacsapatnál is, amelyből meghatározó játékosok távoznak. Elhagyja a klubot 

• a kapus Gonzalo Pérez de Vargas (THW Kiel), 
• a két balszélső, Hampus Wanne (HÖJ Elite) és Aitor Arino (Füchse Berlin), 
• a jobbátlövő Melvyn Richardson (Wisla Plock), valamint 
• a védekező-specialista Thiagus Petrus (Veszprém) is, 

továbbá nem lehet kizárni, hogy jövőre a másik sztárkapus, Emil Nielsen is elmegy, akit a Veszprém csábít egy anyagilag jóval jövedelmezőbb szerződésajánlattal. És akkor még nem beszéltünk a csapat legnagyobb ászáról, Dika Memről, aki szintén könnyedén találna magának olyan klubot, amelynél (sokkal) több pénzt kap a játékért…

A megszorítások a hírek szerint a legutóbbi öt Bajnokok Ligája-kiírásban mindig döntős női futballcsapatot is utolérték már: úgy tudni, a klub piacra dobta két olyan erősségét, Mapi Leónt és Salma Paralluelót, akik elévülhetetlen érdemeket vállaltak az elmúlt évek sikereiben, rajtuk kívül pedig többek között Caroline Graham Hansennek, Claudia Pinának és a kétszeres aranylabdás Alexia Putellasnak is lejár a kontraktusa 2026 nyarán.

– utalt Marc Vivés, a női szakág sportigazgatója arra, hogy a Barca ezen a nyáron biztosan nem engedheti meg magának a világ elitjébe tartozó futballisták szerződtetését.

Akadnak szurkolók, akik úgy vélik, az elnök, Joan Laporta a felelős a jelenlegi szituációért, de ez korántsem ennyire egyértelmű, hiszen a klub pénzügyi helyzete a könyvvizsgálói jelentések szerint sokat javult azóta, hogy a 62 esztendős sportvezető négy évvel ezelőtt visszavette az irányítást a még nála is több kritikát kapó Josep Maria Bartomeutól.

Az viszont biztos, hogy Laporta kockázatos játékot űz, mert a futballon kívüli szakosztályokat sújtó intézkedéseivel veszélybe sodorhatja a Barcelona identitását.

Annak az egyesületét, amely továbbra is több akar lenni egy klubnál.

A nyitókép forrása: RONNY HARTMANN / AFP