Ezekiel Henty a Fehérvárt és a Puskás Akadémiát is beleértve összesen 10 ország 18 csapatában szerepelt az elmúlt években, mert valahogy mindig mindenhonnan kipenderítették – alighanem ilyen az, amikor mindenki szembejön az autópályán...
Mókás interjút adott az M4 Sportnak Ezekiel Henty, a korábban hazánkban légióskodó labdarúgó.
A nigériai botrányhősre jól emlékezhetnek a magyar futballszurkolók is: a tehetsége vitathatatlan volt, előbb a Fehérvárnál, majd a Puskás Akadémiánál is ontotta a gólokat, a mérleg másik serpenyőjében viszont ott volt kezelhetetlen, öntörvényű személyisége, amelyet a legtöbb edző nem is volt képes tolerálni.
Leszámítva a PAFC-nál vele dolgozó Pintér Attilát, akit emlékezetes módon még apák napján is felköszöntött, róla ilyeneket mondott Henty:
Pintér Attila csodálatos. Egyszerűen működöm: ha komoly, őszinte edzővel dolgozom, akkor mindent megteszek érte. Attila is ilyen.”
A lagosi gettóból elmondása szerint Cristiano Ronaldót megszégyenítő cseljátéka miatt kitörő Henty kétségkívül egyszerűen működik, erről meg későbbi edzője, Hornyák Zsolt adott egy viszonylag sommás jellemzést nemrég a horvát STVR-nek, amelyben kifejtette, a nigériai légiós anno nem volt hajlandó a többi játékostárssal egy öltözőlevegőt szívni, edzeni pedig csak azután méltóztatott elindulni, ha már megfelelően kibeszélgette magát méregdrága sportautókról és Rolex órákról. Henty valóságképében persze ez is homlokegyenest fordítva csapódott le, szerinte Hornyák volt az, aki nemhogy az autóját, de még a ruháit(!) is kölcsönkérte:
Zsolt tudta, hogy én vagyok az egyetlen, akivel eredményt érhet el a csapat. Régen nagyon közel álltunk egymáshoz. Amíg szüksége volt rám, nagyon alázatos volt.
Mindig velem volt elfoglalva, nézegette az óráimat, az autómról beszélt. Azoknak az edzőknek, akiknek nincsen pénzük, nem tetszik, ha ilyen dolgaid vannak. Pedig én nem szoktam kérkedni, tudom, honnan jövök, alázatos vagyok, a szertárostól a portásig minden egyes embert tisztelek. Szóval Zsolt dicsérgette a cuccaimat, volt, hogy kölcsönadtam neki az autómat, vagy elkérte a ruháimat, a cipőmet. Azzal volt a baj, hogy irányítani, manipulálni próbált, de én nem egy robot vagyok. Úgy érzem, elárult. Miután megerősítettem a pozíciójában, azt gondolta, megmutathatja, hogy jó edző, de nem volt az. A jó edzők tudják, hogyan kell bánni a játékosaikkal. Egy jó edző tudja, hogy a játékosainak köszönhet mindent.”
Legeredményesebb (és messze leghosszabb) időszakát a Slovan Bratislavánál töltötte három szezon alatt két-két bajnoki címmel és kupagyőzelemmel, de a végén már – a felvidéki Hornyák szerint egyébként kimondottan játékosközpontú és jó pedagógus – Vladimir Weiss vezetőedző sem tudta elviselni az elviselhetetlent. A nigériai játékos szerény reakciója erre:
Vele ugyanaz volt a problémám. Egy idő után, amikor már bebiztosította a pozícióját, elárult. A Slovannál hatalmas a nyomás, a szurkolók akkor is elégedetlenkednek, ha 1–0-ra nyertek. Könyörgött, hogy segítsek neki, kérdezgette, kikre lehet számítani.
Én voltam a csapat legjobbja, a társak felnéztek rám, magabiztosságot adtam nekik. Mondtam nekik, egy csapat vagyunk, ne foglalkozzatok a nyomással, adjátok nekem a labdát, segítek. Az edző azonban a csapat elé helyezte a fiát, aki nem is védekezett a meccseken, vele szemben elnézőbb volt. Az tetszett a legkevésbé, amikor nem állt elém azzal, hogy nem játszhatok, csak szó nélkül a kispadra tett.”
S hogy miért volt a jelenleg Izraelben ügyeskedő – ott másfél év alatt épp a harmadik csapatát fogyasztó – Hentynek pályafutása alatt 10 országban eddig már 18 csapata, annak az oka pofonegyszerű, főhősünk válasza legalábbis röviden és tömören így foglalható össze: mindig mindenhol mindenki vele akart kiszúrni. Olaszországban az ügynöke verte át, Oroszországban az egész Lokomotiv Moszkva becsapta, Fehérváron ajtókat rugdosott, miközben a posztjára hozták Lazovicsot, Eszéken nem voltak hajlandóak fizetni a méregdrága római rehabilitációját, és még hosszasan sorolhatnánk... Te rongyos élet!
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A győriek a mérkőzés elején és végén is betaláltak.
Még ő is meglepődött.
Győzött a Puskás a Diósgyőr ellen.
A spanyol edző Dzsudzsák Balázsnak is tudott újat mutatni.
Hiába múlt el harmincéves, ez a mostani egy új helyzet.
A Ferencváros vezetőedzője elbeszélgetett a játékosaival.
Egyre hangosabban üvöltenek, egyre elvakultabban hiszik el az egyre hajmeresztőbb idiotizmusokat és hergeléseket, amit a szektavezér produkál nekik.
Csak bízni lehet abban, hogy Európa megáll a felkészülés szintjén, és nem jut el Oroszországhoz hasonlóan a háborúig.
