Áprilisban lejár a mandátuma – Csányi Sándor elárulta, marad-e az MLSZ elnöke

A sportvezető szót ejtett az NB I lebonyolítási rendszerének esetleges megváltoztatásáról is, és úgy véli, elvitathatatlan, hogy a magyar bajnokság színvonala emelkedett.

Az UEFA belgrádi tisztújító közgyűlésén dr. Csányi Sándort, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökét nevezték ki az Európai Labdarúgó Szövetség kincstárnoki posztjára.
Fontos és kifejezetten rangos pozícióval gazdagodott a magyar labdarúgás nemzetközi képviselete: az UEFA belgrádi tisztújító közgyűlésén dr. Csányi Sándort, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökét nevezték ki az Európai Labdarúgó Szövetség kincstárnoki posztjára. A tisztség nem csupán az UEFA pénzügyeinek legmagasabb szintű irányítását jelenti,
hanem alelnöki státuszt is biztosít, így Csányi a kontinensfutball egyik kulcsfigurájává lép elő
– olvasható az m4sport.hu-n.
A kincstárnok felel az UEFA teljes pénzügyi működésének felügyeletéért, gazdasági stratégiák kidolgozásáért, valamint a pénzügyi stabilitás biztosításáért – mindezt alelnöki jogkörrel kiegészítve. A döntés a szervezet új összetételű végrehajtó bizottságának egyik első határozata volt, amelyet csütörtökön hoztak meg Belgrádban.
Csányi Sándor 2010 óta vezeti a Magyar Labdarúgó Szövetséget, 2018 februárjától a FIFA alelnöki tisztségét is betölti, 2023-ban újraválasztották. 2019 és 2023 között UEFA-alelnökként dolgozott, a mostani kinevezés pedig azt jelzi, hogy továbbra is meghatározó szerepet játszik az európai és a nemzetközi futball legfelsőbb szintjén. A megválasztását követően Csányi az mlsz.hu-nak adott nyilatkozatában hangsúlyozta:
„Ahogyan eddig is, új pozíciómban is arra törekszem a munkám során, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi háttér minden esetben a szakmai fejlődést szolgálja. A nemzetközi labdarúgásban egyre nagyobb jelentősége van a pénzügyi folyamatoknak. Sok esetben azonban más a klubok, mint a szövetségek érdeke és kulcs szerepe van a felek közötti egyensúly megteremtésének és fönntartásának.”
Ha már Csányi Sándor: olyan világranglista jött ki magyar csapatokkal, ami az MLSZ elnökének vágya. A Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES) friss elemzése több mint 900 klubot vizsgálva rangsorolta, mely csapatok támaszkodnak leginkább saját nevelésű, illetve hazai futballistákra. A két kategóriát együttesen értékelve is összeállították a világranglistát, és a magyar klubok több szempontból is kiemelkedően teljesítettek – olvasható a csakfoci.hu-n.
Az MTK nemcsak hazai szinten, hanem globálisan is kiemelkedik az utánpótlás-nevelésben: a játékoskeret 41,9%-át saját akadémiájáról hozza, ezzel a 33. helyen végzett a nemzetközi listán – és toronymagasan vezeti az NB I-es mezőnyt is. Összehasonlításképp: a második DVSC csak 27,5%-on áll. A Puskás Akadémia (24,1%), Győr (23,8%) és Diósgyőr (17,5%) követik őket.
A Ferencváros csak a kilencedik helyen áll ebben a rangsorban (10,9%).
A hazai játékosok alkalmazásában a Paks verhetetlen, hiszen kizárólag magyar futballisták szerepelnek a keretben – ezzel 100%-os teljesítményével világszinten is az élen áll, olyan klubok társaságában, mint az Athletic Bilbao vagy az ukrán Obolon. Az MTK itt is előkelő helyen, 80% fölötti aránnyal a második, a Kecskemét pedig a harmadik 80,6%-kal.
Az összesített indexben a Paks 83,6 pontot szerezve a 30., az MTK 82,5-tel a 36. helyen zárt. A világelső a kolumbiai Envigado lett (100 ponttal), míg a második és harmadik helyen az Athletic Bilbao (99,5) és a Dinamo Kijev (97,4) végeztek. Ez az eredmény tökéletesen illeszkedik Csányi hosszú évek óta hangoztatott célkitűzéséhez: a magyar labdarúgás jövője a hazai tehetségek rendszeres szerepeltetésén múlik – és most úgy tűnik, egyre több klub jár ezen az úton.
Ezt is ajánljuk a témában
A sportvezető szót ejtett az NB I lebonyolítási rendszerének esetleges megváltoztatásáról is, és úgy véli, elvitathatatlan, hogy a magyar bajnokság színvonala emelkedett.
Nyitókép: mlsz.hu