Alázatos játék, csibészség a négyzeten: legyőzhetetlenek vagyunk a Puskás Arénában
Harminc éven át nem voltak ilyen pillanataink, most meg vannak. Kovács Gergő írása.
Nem látszódott a számok alapján mért tudásbeli különbség a német és a magyar válogatott között.
Fotó: Attila KISBENEDEK / AFP
A Puskás Arénában kedden este 20:45-től Németország legjobbjaival csapott össze a magyar futballválogatott. Az már a korábbi fordulókban eldőlt, hogy a mieink nem jutnak tovább, és a csoport harmadik helyén végezve biztosan osztályozót játszanak majd a Nemzetek Ligája A divíziójában maradásért.
A németek pedig már az utolsó meccs előtt megnyerték a saját csoportjukat, így a körnek komoly tétje egyik csapat számára sem volt, Marco Rossi a Magyar Labdarúgó Szövetség honlapjának nyilatkozva elmondta, mindképpen szeretnék szépen zárni az évet, ezt a mérkőzés után úgy értékelte: elfogadható végeredmény született és jobb így téli szünetre menni, mint vereséggel.
Pedig rossz előjelek mutatkoztak a magyar csapat múlt szombaton 4-0-ra kikapott Hollandiától, a vereségnél azonban valószínűleg sokkal jobban megviselték a játékosokat a Szalai Ádámmal történtek. A válogatott pályaedzője a mérkőzés elején lett rosszul, kórházba szállították, és miután megkapta a szakszerű ellátást, vasárnap már szerencsére a csapattal együtt utazhatott haza.
A németek elleni találkozón az orvosok tanácsára nem volt ott a kispadon, de saját és a válogatott futballistáinak elmondása szerint jól van, így jövőre vissza fog térni a stábba.
A tegnapi meccs közben is látszott, hogy igen kemény ellenfél a német csapat, bár jól működött a hazai védelem és a taktika szerint jók voltak a megelőző szerelések, de a németek robbanékonysága már a meccs elején megmutatkozott. Németország az utolsó forduló eredményétől függetlenül simán nyerte is a csoportot, szeptemberben 5-0-ra verte a mieinknek, szombaton pedig egy hetest gurított a bosnyákoknak.
A két válogatott keretének piaci értéke között hatalmas a szakadék: a Transfermarkt adatai szerint a magyar keret összértéke 126,5 millió euró, míg a németeké 782 millió, ez több mint hatszoros különbség.
A mieink 23 fős keretéből mindössze hárman – Szoboszlai, Sallai és Orbán – érik el a 10 millió eurós határt, a németeknél 22 labdarúgóból csak öten érnek ennél kevesebbet - szerencsére játszottak is. Ugyanakkor a nagyágyúk becserélésével sem sikerült a németek nagyon elhúzniuk, egy szögletrúgásból lecsorgó labdát sikerült másodszorra magyar kapuba juttani.
Egyénekre lebontva is hatalmas a differencia, a magyar együttesből Szoboszlai Dominikot taksálják a legtöbbre, ő 75 milliót ér a Transfermarkt szerint, mögötte jön Sallai Roland 14 millióval, illetve a Leipzig védelmének oszlopa, Willi Orbán a maga 10 milliós árcédulájával.
Jelentősebb értéket képvisel még 5 millióval Schäfer András és a gárdából most sérülés miatt kimaradó, 3,5 milliót érő Bolla Bendegúz, a keret közel fele, tíz játékos azonban 1 millió eurónál kisebb becsült értékkel bír.
A németek két legnagyobb értéke az egyaránt 130 millióra beárazott Musiala és Wirtz - őket cserélték be -, mögöttük jön 75 millióval az Arsenal támadója, a képzeletbeli dobogóra még a 60 milliós szélső, Leroy Sané fért fel, de nem panaszkodhat az 50 millióra taksált csapatkapitány, Joshua Kimmich, és az egyaránt 40 milliós árcédulát kapó Gnabry, Brandt és Schlotterbeck sem.
A fenti számok is jól tükrözik tehát, rendkívül nehéz feladat várt a magyar csapatra, ehhez képépest mérve jó volt a teljesítmény és nem látszódott a számok alapján mutatkozó óriási tudásbeli különbség.