
VAR: a foci élményének gyilkosa? – Az új technológia bírálata
Továbbra is számos hibás ítélet születik a videóbíró használatával. A megszakítások, a hosszú ellenőrzés és a véletlen szabálytalanságok szigorú büntetései miatt sok szakértő, de szurkolók szerint is a VAR megöli a játékot.

Nyitókép forrása: FRANK HOERMANN / SVEN SIMON / SVEN SIMON / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Vereség után: megszólal a Fidesz kampányfőnöke | REAKCIÓ Orbán Balázzsal (VIDEÓ)

A VAR (Video Assistant Referee) egy olyan technológiai újítás a labdarúgásban, amelynek célja, hogy a játékvezetők számára lehetőséget biztosítson a kritikus döntések felülvizsgálatára videófelvételek segítségével. A videóaszisztensi rendszer két egységből áll: egy a futballpálya szélén elhelyezett monitorból, valamint egy külön helyiségből dolgozó bírói csoportból.
Utóbbi legtöbbször egy szoba, azonban vannak olyan bajnokságok, ahol egy gépkocsit küldenek a helyszínre tele monitorokkal. A VAR négy specifikus helyzetben nyújthat segítséget a sporiknak:
- a gólok érvényességének megítélésekor,
- potenciális tizenegyesek esetén,
- azonnali kiállítást érő szabálytalanságoknál,
- valamint sárga- vagy piros lapok jogosságának felülvizsgálatakor.
A VAR első próbája 2016-ban, az észak-amerikai labdarúgó bajnokságban (MLS) történt, hivatalosan pedig 2018-ban vezették be a világ labdarúgásában. Első nagyobb debütálása egyébként a 2017-es Konföderációs kupa volt. Az európai topbajnokságokban kezdték el szélesebb körben alkalmazni, majd 2021-től a magyar és a szlovák első osztályban is bevezették az új rendszert.
Azóta a VAR-ral rengeteg helyen, megmérettetésben lehet találkozni, és ma már szinte minden ország élvonalában, valamint a nemzetközi kupákban is használják – ám az alsóbb osztályok és az egyes selejtezők első köreiben nem mindenhol érhető el.
A VAR előtti időkben számos, híres bírói tévedés történt, amelyek – értelemszerűen – jelentős hatással voltak a mérkőzések végkimenetelére.
- Ki ne emlékezne Kassai Viktor esetére?! A magyar játékvezető akkor is reflektorfénybe került, amikor a 2017-es Bajnokok Ligája elődöntőjében két lesgólt adott meg a Real Madridnak a Bayern München ellenében.
- Sokakban megmaradt, amikor a 2010-es világbajnokságon Frank Lampard gólját nem adták meg a németek ellen, pedig a labda teljes terjedelmével átlépte a gólvonalat.
- Vagy említhetném Maradona hírhedt „Isten keze gólját” az 1986-os világbajnokság negyeddöntőjéből, amikor az argentin játékos kézzel ütötte a labdát az angol kapuba, amit a játékvezető nem vett észre, így a gól érvényes maradt.
De menjünk tovább!
A VAR bevezetése mellett több érv szólt eleinte.
A legfőbb úgy hangzott: a technológia alkalmazásának következtében, lényegében kevesebb lesz a bírói tévedés. Lehet, azóta tényleg csökkent a játékvezetői tévedések száma – a sokak által követett Premier League-ben például átlagosan 14 százalékkal nőtt a helyes ítéletek aránya, mióta alkalmazzák a videóasszisztenst (és ezt a tendenciát más bajnokságokban szintúgy ki lehet mutatni) –,
viszont az ugyancsak kijelenthető, hogy még a VAR segítsége mellett is nagy számban hoznak rossz döntést a bírók.
- Például a tavalyi Tottenham–Liverpool meccsen. A Liverpool szerzett egy szabályos gólt, amit a partjelző lesnek ítélt, pedig egyértelműen látszott, hogy nem az. Később kiderült, hogy a videószobában azt hitték, a pályán gólt ítélt a játékvezető, és mivel egyértelmű volt a helyzet, így jelezték, hogy nem írják felül a döntést. De hiába mindez, Szoboszlaiék pont nélkül távoztak a Spurs otthonából, nyertek a londoniak.
- Rodri kezezése az Everton ellen 2022 februárjában történt, amikor a Manchester City és az Everton mérkőzése végén a liverpooliak egyik támadásánál a labda eltalálta a spanyol középpályás karját a tizenhatoson belül. A labda felpattant, és Rodri karján landolt, ami sokak szerint büntetőt ért volna az Evertonnak. Ráadásul azt sem lehet bizton állítani, hogy véletlenül kezezett a spanyol játékos. A játékvezető nem ítélt büntetőt, és a VAR sem jelzett szabálytalanságot, így a manchesteriek örülhettek a 0–1-es győzelemnek.
- Harry Kane becsúszása a Liverpool elleni mérkőzésen ugyancsak nagy vihart kavart, mivel sokak szerint piros lapot kellett volna kapnia. A 2021 decemberében játszott Tottenham–Liverpool mérkőzés első félidejében történt az eset: a csatár egy veszélyes becsúszó szereléssel próbálta megszerezni a labdát Andrew Robertson ellen. A becsúszás során Kane a lábával telibe találta ellenfele sípcsontját. A szituáció veszélyes volt, és sokan úgy vélték, hogy súlyos sérülést is okozhatott volna Kane, de a csatár így is megúszta az esetet egy sárga lappal.
Ahogy a híres bírói tévedések, úgy – megint csak értelemszerűen – a rossz bírói döntések is jelentős hatással vannak a mérkőzések végkimenetelére.
A legtöbbször a már fentebb említett, Premier League küzdelmeiből kerülnek ki ilyen momentumok. Másrészről a meccsek sok bajnokságban élvezhetetlenné váltak, mivel gyakorlatilag percekig áll a játék a VAR miatt. A magyar bajnokságban átlagosan, nagyjából 4-5 perc megy el a videós vizsgálatok miatt. De vannak szélsőséges esetek. Ilyen volt egy 2021 augusztusi Fradi–Debrecen összecsapás, ahol egy kezezést több percen át vizsgált a rendszer, és ez csak egy ellenőrzés volt.
De egyre inkább szigorúan büntetik a vétlen mozdulatokat is a sporik, amik sokszor vitát szülnek.
Például a „taposásért” azonnali piros lap járhat. Logikus, mivel egy ilyen mozdulat valóban könnyen okoz-hat sérülést a játékostársaknál, veszélyes. Azonban a kérdéses helyzetek megítélésénél úgy vélem, nemcsak a sérülésveszélyt, a szándékosságot is figyelembe kellene venni, hiszen ez az, amit gyakran bírálni érdemes. Sokszor előfordul, egy labdaátvételnél a játékos túl nagy lendülettel tolja meg a labdát, és véletlenül rálép az ellenfél lábára, amikor az odaér.
Erre is van három igen szembetűnő példa:
- West-Ham–Chelsea (2020/21): Egy vétlen felszabadítás után piros lap? Igen! A két csapat öszszecsapásán történt ugyanis, hogy a kalapácsosok középső védője, Fabián Balbuena elrúgta a labdát az érkező Ben Chilwell elől, ám közvetlenül a labda elrúgása után véletlenül megtaposta a nagy rössel érkező ellenfelét, amit a VAR vizsgálat után a játékvezető szándékos taposásnak ítélt meg, pedig tisztán látható, hogy nem volt semmiféle szándékosság a dologban.
- Újpest–Fehérvár (2023/24): A lilák szélsője, a skót–magyar meccs hőse, Csoboth Kevin a két csapat összecsapásán egy nem szándékos taposásért kapott szintén piros lapot, VAR-vizsgálat után. Az eset szimplán annyi volt, hogy az újpesti játékos labdavezetés közben a becsúszó fehérvári védő lábát megtaposta és a VAR-vizsgálat után a kiállítás sorsára jutott, pedig egyértelmű, hogy semmiféle szándékosság nem róható fel Csobothnak, ráadásul még az érkező védőt sem veszélyeztette, aki amúgy futott is tovább, mintha mi sem történt volna.
- Everton–Tottenham (2019/20): Son Heung-min taposása az Everton elleni mérkőzésen 2019. november 3-án történt, ami sajnálatosan súlyos sérüléshez vezetett. Az eset a második félidőben történt: Son becsúszott az Everton középpályása, André Gomes mögé, hogy megállítsa a támadást, utóbbi súlyosan megsérült. A VAR utólag kiállította a koreai csatárt az eset súlyosságára hivatkozva, ám a piros lapot a meccs után visszavonták, mivel nem láttak szándékosságot a szabálytalanságnál.
Egyre inkább látjuk, érzékelik a szakértők, hogy a VAR bevezetése alapvetően többet ártott a labdarúgásnak, mint hozott. Lehet, csökkentette a tévedések számát, de nem a játékvezetői rossz döntések mennyiségét. Pláne nem mértékét. Mint a legtöbb sportágban, a labdarúgásban sem lehet kizárni az emberi tényezőket. A videóbíró ugyan a játék kimenetelének objektív megítélése felé terel,
viszont milyen áron teszi ezt?!
Rossz döntések mindig is lesznek, ám a VAR nem tesz különbséget vétlen és szándékos szabálytalanságok között. Gépiessé, számítóvá teszi azt a sportot, amit gyermekkorom óta követek. Amiért rajongok. Nekem, de szerintem másoknak sem kell a VAR. Hacsak nem finomítanak még rajta egy keveset, mondjuk kevesebb legyen a játékmegszakítás, a játékvezetői döntéshozatal körüli vita, és még folytathatnám – ismételhetném írásomat naphosszat.
(E cikk szerzője a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karának médiaszakos hallgatója)







