A mélység titka – avagy miért szeretik a szabadtüdős merülést az úszók

2024. augusztus 29. 11:28

A szabadtüdős mélymerülés egyre népszerűbb sport, Magyarországon pedig kifejezetten kedvelt. De valójában milyen sport ez? Miért szeretik itthon? Mit ad az emberi testnek és pszichének a mélység érzése?

2024. augusztus 29. 11:28

Nyitókép: Korok Fatima/Facebook

 

A mélyre alámerülő tengeri emlősök nem vesztik el eszméletüket, toleránsak az alacsony oxigén szinttel szemben, míg egy ember mindezt legfeljebb csak néhány percig bírja ki. Mégis egyre népszerűbb világszerte a szabadtüdős mélymerülés, amely már külön sportágnak számít, igaz, csak a huszadik század második felében vált versenysporttá. A modern szabadbúvárkodásnak számos különféle ága van, amelyek tükrözik az emberek vízben való tartózkodásának és lélegzetvisszatartásának különféle módjait. 

A mélymerülő búvársport általában mélységi és medencés ágra osztható. Összességében hivatalosan nyolc kategóriája van ennek a sportnak.

Az állandó súlyú sima szabadtüdős merülés (CWT) a legszélesebb körben gyakorolt. A búvár függőlegesen ereszkedik le és emelkedik egy merülőkötél mentén. A kötél nem használható húzásra, és a búvár csak egyszer kapaszkodhat meg benne, miközben az alján megfordul és felkészül az emelkedésre. Ahogy ennek a szakágnak a neve is sugallja, a búvárnak nem szabad megváltoztatnia a merülés során használt ballasztsúly mennyiségét.

Létezik ennek az uszonyok nélküli állandó súlyú (CNF) ága, amely megköveteli, hogy a búvárok csak izomerőt használjanak a lemerüléshez és a felemelkedéshez. A búvár általában nagyon hasonló módon ereszkedik le a mellúszás során, mint az úszók. A versenyző itt sem húzhatja a kötelet, és nem változtathatja meg a használt súlyt. Amúgy a CNF-et tartják a legnehezebbnek a három mélységi versenyág közül.

A sima szabad merülés (FIM) hasonló az állandó súlyhoz uszonyok nélkül szakághoz. Ebben az esetben azonban a búvár a vezetőkötelet húzva ereszkedhet és emelkedhet. A FIM-et az egyik legnyugtatóbb sportágnak tartják, mivel a technika meglehetősen könnyen elsajátítható, a búvár használhatja a „fejjel lefelé” és a „fejjel felfelé” pozíciót is, és olyan lassan mehet le, ahogy csak akar.

A négyszeres magyar világbajnok, Korok Fatima a tenger mélyére úszik az egyik versenyen
Fotó: Korok Fatima/Facebook

A változó súly merülés (VWT) az a kategória, ahol a búvár megváltoztathatja az ereszkedés és emelkedés során használt súlyt. Ez azt jelenti, hogy a búvárok szánkóval ereszkedhetnek le, majd emelkedhetnek fel a felszínre uszony segítségével, vagy felsőtest erejével felhúzhatják magukat a kötélen.

A No Limits (NL), vagyis a határok vagy megkötések nélküli ág – ahogy a nevéből is következik – a mélymerülés legszabadabb fajtája. Itt a sportoló szánkót vagy más típusú ballasztsúlyt is használ a gyors ereszkedéshez, majd felhajtóeszközzel, például ballont vagy felfújható rekeszekkel ellátott mellényt használ a felemelkedéshez. Mivel a merülőnek nem kell saját energiáját felhasználnia az ereszkedéshez és felemelkedéshez, ezért ez a szakág elsősorban jó kiegyenlítési technikát és nyomástűrést igényel.

A medencében három szakág létezik. 

A Dinamikus uszonyos (DYN) egy olyan kategória, ahol a búvárok a lehető legnagyobb távolságot igyekeznek megtenni egy levegővétellel. A sportolók uszonyok segítségével hajthatják előre magukat, akár mono-, akár bi-uszonyos formában, akár csak a hableányok. A legtöbb búvár ezt leginkább az 50 méteres medencében végzi, mivel kevesebb fordulattal sok energiát takarít meg.

Létezik persze az uszonyok nélküli szakág (DNF) is, ami pont olyan, mint a DYN, de nem engedélyezett meghajtási segédeszközök. A búvárok csak a karjukat és a lábukat használják az előrehajtáshoz. Ebben az esetben az úszók többsége inkább a 25 méteres medencét részesíti előnyben, mivel az uszonyok nélküli falról való leválás nagyon hatékony, és sok szabad méterrel növeli a teljesítményt, így minden kanyar óriási előnyt jelent.

A statikus apnoe (STA) az az ág, ahol csak az idő számít. A búvároknak a vízbe merülve a lehető legtovább vissza kell tartaniuk a lélegzetüket, miközben a felszínen lebegnek vagy a medence alján állnak.

Ezt is ajánljuk a témában

„Minden merülés egy újjászületés”

De hogy miért is kedvelik olyan sokan már ezt a sportágat, arra Korok Fatima adott választ. A magyar sportoló 2023 júliusában a Vertical Blue versenyen szabadtüdős merülésben, uszony nélkül világrekordot állított fel. A Bahama-szigetek közelében rendezett viadalon 31 éves magyar úszó egyetlen levegővel 102 méterre merült, 3:47 percet töltött a vízben, és egy méterrel javította meg Alessia Zecchini 2021-ben felállított eredményét.

„Büszke vagyok magamra, és nagyon boldog, hogy sikerült a merülés. Élveztem és végig kontroll alatt tartottam magam a kísérlet során” – mondta akkor Korok a viadal honlapján.

Később az RTL-nek ezt nyilatkozta: 

„Minden merülés egy újjászületés. Leírhatatlan eufória és boldogság, amikor feljössz a felszínre. 

A szabadtüdős merülés egy fantasztikusan sokágú sport” – véli a négyszeres világbajnok. A sportágban jelenleg a lengyelek vannak a csúcson, a kétszeres világbajnok Julia Kozerska már 230 méter mélyre is lemerült uszonnyal.

Ezt is ajánljuk a témában

Ezt is ajánljuk a témában

 

Összesen 29 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Bi Tang Tomee
2024. augusztus 29. 14:09 Szerkesztve
Egy egészséges és fitt ember 2-2.5 percet kibír a víz alatt. (Aki nem hiszi el, próbálja ki víz nélkül)
aacius
2024. augusztus 29. 12:36
Elképesztő kontroll kellhet hozzá, de mi történik ha téveszt?
rizseslecso07
2024. augusztus 29. 11:47
Először azt hittem, a vicc. lány: Te tudod mi a mélység titka? srác: Persze. Lemegyünk a pincébe, dugunk egy jót, és nem mondjuk meg senkinek.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!