Megijedtünk a világbajnoki negyedik helyezettől... Magyarország – Kanada 55-67

Eddigi egyetlen olimpiai részvételünk az 1980-as moszkvai játékokon történt, de azt Boksay Zsuzsáék sem gondolhatták a Jugoszlávia elleni bronzmérkőzés után (a mieink csupán 68-65-re kaptak ki...), hogy az utódok 44 után játszhatnak közvetlen kvalifikációs mérkőzéseket az újabb ötkarikás részvételért. 

Pedig ez a valós helyzet. 

Hét percet kellett várni az első magyar akciógólra...

Kisebb meglepetésre a soproni Novomatic Arénában közel sem telt ház fogadta a mieinket, talán ezzel is magyarázható, hogy Dubei Dóráék kissé megilletődötten kezdték a mérkőzést, ezt a leginkább az igazolja, hogy az első akciógólunkra nem tévedés, hét percet kellett várni, és az első negyedben volt olyan szakasz, amikor már 25-11-re vezetett az ellenfél.

Az első negyedet végül 18-26-tal zártuk, de 

Szerencsére Juhász Dorkáék rácáfoltak erre, hiszen a második negyedben 22-27-re felzárkóztunk, ám ennél közelebb nem engedett minket a vb-negyedik helyezett riválisunk. Leginkább az volt a bosszantó, hogy könnyű kosarakat szereztek, és ezen a szinten nem szabad annyi támadólepattanót engedélyezni az ellenfélnek, mint amennyit mi engedtünk Colley-éknak. 

Ezzel együtt a lányok akaratára nem lehetett panasz, becsülettel harcoltak minden labdáért, de a kanadaiakon látszott: csak annyit adtak ki magukból, amennyi a győzelem eléréséhez kellett. Ám azt is meg kell jegyezni:

 hiszen a lengyel Wojciech Liszka, az egyiptomi hölgy, Sara Elsharnouby és a Tahitiből érkező Nicolas Fernandes közel sem állt a helyzet magaslatán...

A második félidőben fokozatosan húzott el Kanada, és végül magabiztosan nyerte meg a találkozót, ám az egészben az a legbosszantóbb: ha a lányok jobban hisznek magukban, és egy kicsit nagyobb a szerencséjük, még szorosabb találkozót játszhattak volna neves ellenfelükkel. A javításra még két esélye maradt Székely Norbert együttesének: pénteken  Spanyolországot legyőző Japán, míg vasárnap az ázsiaiakkal szemben javíthatnak Kiss Virágék...

Székely Norbert: Japán és Spanyolország ellen sokkal pontosabban kell játszanunk!

A szövetségi kapitány a találkozó lefújása után a következőket mondta el: 

A vereséget elsősorban annak köszönhetjük, hogy nagyon sok úgynevezett második esélyt adtunk, elsősorban a lepattanókra gondolok. Ezen kívül sok labdát adtunk el, amiből könnyű kosarakat szerzett az ellenfél. Amikor mertünk játszani, akkor az a dobóteljesítményünkön is meglátszott. Örülök, hogy a végén nem nőtt 20 pont fölé a különbség, hiszen elképzelhető: a végelszámolásnál minden egyes pontnak nagy jelentősége lesz. Mindenesetre Japán és Spanyolország ellen sokkal pontosabban kell játszanunk, és felkészülünk arra, hogy e riválisok ellen némileg más stílusú kosárlabdát kell bemutatnunk.    

Nyitókép, fotó: MTI/Tóth Zsombor